Számos magyar adós kénytelen most megküzdeni a nehézségekkel: az egekbe szökött kamatok miatt sokan aggódnak, vajon hogyan tudják majd visszafizetni a felvett kölcsönöket. - Pénzcentrum

A diákhitel kamata Magyarországon drámai mértékben megugrott, ami komoly pénzügyi kihívás elé állítja az egyetemistákat és főiskolásokat. Milyen hatással van ez a fiatalok életére, milyen lehetőségeik vannak a helyzet kezelésére, és hogyan találhatják meg a kiutat a nehézségekből? A CashTag legfrissebb epizódjában szakértők segítségével mélyebben belemerülünk ezekbe a kérdésekbe, hogy segítsünk a hallgatóknak felkészülni és eligibilis alternatívákat találni. Ne hagyd ki!

Idén januártól közel 10 százalékra emelte a kormány a Diákhitel1 kamatát. Ez az a konstrukció, amit a diákok leginkább a lakhatásra használnak fel a tanulmányaik alatt, miközben az olcsó kollégiumi férőhelyek száma még mindig elképesztően kevés, az albérletárak pedig az egekben vannak. Sokan használják fel a Diákhitel1-et, ez továbbra is nagyon népszerű.

A legutóbbi kamatemelés következtében a diákhitel kamatai egyre inkább a piaci szint közelébe érnek, hasonlóan a banki személyi kölcsönökhöz. Ez a tendencia aggasztó, hiszen a diákhitel eredeti célkitűzése az volt, hogy lehetőséget biztosítson az egyetemisták számára, hogy a tanulmányokra összpontosíthassanak, anélkül, hogy munkát kellene vállalniuk. A CashTag mai epizódjában Budai Marcellel, a hallgatói önkormányzatok képviselőjével és Argyelán Józseffel, a Bankmonitor elemzőjével vizsgáltuk meg a kialakult helyzetet és annak lehetséges következményeit.

A Diákhitel 2001-es megalapításának célja az volt, hogy a magyar diákok számára lehetőséget biztosítson arra, hogy a tanulmányaikra összpontosíthassanak, anélkül hogy munkát kellene vállalniuk egyetemi éveik alatt. Ezzel a kezdeményezéssel a fiatalok a tudás megszerzésére és a fejlődésükre helyezhették a hangsúlyt, elkerülve a munkahelyi kötelezettségekkel járó terheket.

Ez most már azért módosul, tehát most a kormányzati szándék, meg egyébként a Z generáció alfa generációnak az igénye is afelé mutat, hogy minél hamarabb kezdjenek el dolgozni, és a tanulmányok alatt is már aktívan vegyenek részt a munkaerőpiac világában is, de az elmúlt 25 évben, a Diákhitel 25 évében két fő diákhitel alakult ki: a Diákhitel1, illetve a Diákhitel 2 konstrukciója

- Értékelte a helyzetet Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője.

A Diákhitel 1 egy rendkívül rugalmas hitelforma, amely lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy magánéleti és tanulmányi költségeiket fedezzék. Ezt a hitelt szabadon felhasználhatják, így a diákok a saját igényeiknek megfelelően költhetik el – legyen szó mindennapi megélhetési költségekről, tanulmányi eszközökről vagy akár szabadidős tevékenységekről. Budai Marcell véleménye szerint azonban...

Azok, akik nem jutnak be egyetlen kollégiumba sem, általában lakhatási költségeik fedezésére használják fel ezt az összeget.

Mint kiderült, Magyarországon jelenleg 45-50 ezer kollégiumi férőhely áll rendelkezésre, miközben az általános túljelentkezés körülbelül másfélszeres. A kollégiumi árak és az albérletárak között óriási különbség tapasztalható. Érdekes módon a kollégiumi díjak a mai napig kormányrendelet által fixálva vannak, ami azt jelenti, hogy egy állami hallgatótól legfeljebb 17 450 forintot kérhet el az intézmény.

"Mindig is volt kamata a Diákhitel1-nek, amely az évek során változott. A 2000-es években ez a kamatláb még 10 százalék felett is járt. Az utóbbi tíz évben viszont megszoktuk, hogy a kamat rendkívül alacsony, körülbelül 2 százalék volt, mint például két-három évvel ezelőtt. Ami a Diákhitel2-t illeti, az pedig tudomásom szerint mindig is nulla százalékos kamattal rendelkezett. Ennek a hitelnek a pénze nem közvetlenül a hallgatónak, hanem a felsőoktatási intézménynek kerül folyósításra a Diákhitel Központon keresztül, tehát a hallgató csak a tandíj kifizetésére használhatja fel." - mondta Budai Marcell.

Az utóbbi öt évben megfigyelhető, hogy a hallgatók körülbelül 80%-a államilag támogatott képzésben kezdi meg tanulmányait, míg az önköltséges formát választó diákok aránya körülbelül 20%. Vannak bizonyos szakok, ahol a saját költségen tanuló hallgatók aránya különösen magas, ilyen például a jogászképzés. Az idei évben a közgazdász szak esetében is várható, hogy ez az arány nőni fog. Az önköltségi díjak között jelentős eltérések tapasztalhatók: egyes intézményekben ezek akár 200 ezer forint körüli összeget is elérhetnek. Az alacsonyabb árú programok gyakran kevesebb tanári órát és oktatási eszközt használnak, míg a fogorvosképzés például már régóta másfél millió forint körüli költséggel jár.

Így a Diákhitel 2 az erre jött létre, hogyha valakinek a tandíját kell finanszírozni, akkor ezt a Diákhitel Központ megteszi, és ez egy 0%-os hitel. Az önköltséges szakok árairól, a szakok közötti különbségekről az alábbi cikkben írtunk.

Itt pedig a doktori képzésekről írtunk, amelyek közül néhány ösztöndíj egész komoly havi fizetést biztosít már a doktoranduszoknak.

Argyelán József, a Bankmonitor elemzője hangsúlyozta, hogy a magyar hitelpiac elemzése során a diákhitelt célszerű legjobban az ingatlanfedezet nélküli, szabad felhasználású kölcsönökkel, különösen a személyi kölcsönökkel összevetni.

A piacon fellelhető lehetőségek között akadnak olyan ajánlatok is, amelyek kamatozása 10 százalék alatt marad. Ugyanakkor lényeges kiemelni, hogy a legelőnyösebb konstrukciókat kivéve, a kamatszintek általában 10 és 20 százalék között ingadoznak. Az MNB legfrissebb statisztikái alapján tavaly novemberben a személyi kölcsönök átlagos THM-je már meghaladta a 16 százalékot. Habár léteznek olyan személyi kölcsönök, amelyek kamatai versenyeznek a diákhitelekkel, a diákhitel kamata továbbra is némileg kedvezőbb.

„Kérlek, formáld meg a mondandódat egyéni stílusban!” – javasolta a szakértő.

A legfigyelemreméltóbb az, hogy sem a legutóbbi, sem pedig másfél évvel ezelőtti kamatemelésről nem érkezett érdemi tájékoztatás. Konkrétan: másfél éve is csupán a kormányzati kommunikáción keresztül kaptunk információt a változásokról, a Diákhitel Központtól nem érkezett hivatalos értesítés. Mi a Kulturális és Innovációs Minisztérium ágazatirányítási struktúrájával állunk kapcsolatban, ami lehetővé teszi számunkra a rendszeres egyeztetéseket, így mindig naprakészen követhetjük a felsőoktatást érintő ügyek alakulását.

- emelte ki a problémákat a mostani kamatemeléssel kapcsolatban Argyelán József.

Felsőoktatási szempontból a Diákhitel sok hallgatónak nyújt lehetőséget a tanulmányai finanszírozására. Ugyanakkor társadalmi oldalról teljesen jogos vita, hogy mennyire jó az, ha tömegek úgy kezdik az életüket, hogy a tanulmányaik miatt máris hitelterhekkel kell szembenézniük.

Az ilyen konstrukciók ugyan segítenek a nehezebb anyagi helyzetben lévő hallgatóknak a megélhetés biztosításában, de hosszú távon jelentős hátrányaik és negatív hatásaik lehetnek.