A tét óriási: A lengyel elnökválasztás kimenetele döntő hatással lehet Tusk kormányának és Kaczyński jövőjének alakulására is.
A lengyel elnökválasztás aspiránsainak kampányplakátjai Varsó szívében, 2025. május 6-án - Fotó: Wojtek Radwanski / AFP
Vasárnapra kiderül, hogy a megismételt elnökválasztás Romániában, amely politikai földrengés után zajlik, a szélsőjobboldali irányba való elmozdulást hoz-e magával. Eközben sokan Lengyelországra is kiemelt figyelmet fordítanak, talán még nagyobb mértékben is. A 2023-as parlamenti és EP-választások során a győztes pozíciót a jobbközép és baloldali erők összefogása birtokolta, ám most az a kérdés, hogy az elnökválasztáson is sikerül-e ezt a trendet folytatniuk.
Romániában már a mindent eldöntő második fordulót, Lengyelországban az első fordulót tartják vasárnap, ahol csak akkor hirdetnének győztest, ha valaki 50 százalék plusz 1 szavazatot szerezne. Ennek azonban nincs esélye, ehelyett a két legtöbb szavazatot szerző jelölt juthat tovább majd a két héttel későbbi második körbe.
A Donald Tusk által irányított Polgári Koalíció (KO) Rafał Trzaskowskit, Varsó jelenlegi polgármesterét állítja a közelgő elnökválasztásra, hogy betöltse a távozó Andrzej Duda helyét, aki második mandátuma végéhez érkezik. Duda jelölését anno Jarosław Kaczyński vezette, populista jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt indítja Karol Nawrocki történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézetének élén. A harmadik, még mindig versenyben lévő jelölt pedig a szélsőjobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderáció, akik Sławomir Mentzent, adótanácsadót és vállalkozót támogatják.
A Politico felméréseket összesítő gyűjtése alapján Trzaskowski 31, Nawrocki 26, míg Mentzen 12 százalékra számíthat. A többi jelölt már a 10 százalékot sem közelíti meg. A kampányban a szereposztás nem meglepő: Trzaskowski Európáról, az EU-val való kapcsolatról beszélt, míg Nawrocki a nacionalista vonalat képviselte.
Bartosz T. Wieliński, a Gazeta Wyborcza lengyel lap főszerkesztő-helyettese hangsúlyozta, hogy a közelgő választás kimenetele messze túlmutat az elnökválasztás keretein. Amennyiben Nawrocki győzedelmeskedik, az komoly veszélyt jelenthet Tusk koalíciós kormányára, sőt, nem zárható ki a korai választások lehetősége sem. Ezzel szemben, ha Trzaskowski nyer, az alááshatja Kaczyński PiS pártjának dominanciáját, hiszen Nawrocki jelölését ő maga kezdeményezte. Wieliński megjegyezte, hogy a PiS számára előnyösebb lett volna, ha olyan jelöltet állítanak, aki valóban értékekre építve politizál.
Az 53 éves Trzaskowski 2018 óta vezeti Varsót, és Karácsony Gergely főpolgármesterrel is baráti viszonyt ápol. Ez a második elnökválasztási próbálkozása, 2020-ban szorosan, 51-49-re kikapott Dudától. A Reuters szerint Trzaskowski az orosz-ukrán háború és a történelmi előzmények miatt fenyegetett légkörben lévő Lengyelországban nem meglepő módon azt ígéri, hogy megemeli a védelmi költségvetést a GDP 5 százalékára. Ezen a téren a NATO-ban már most is éltanulók a lengyelek, tavaly elérték a 4,12 százalékot. Ígéretet tett még a szigorú abortusztörvény enyhítésére, a lengyel hadiipar fejlesztésére és a lengyel pozíció erősítésére az Európai Unióban.
Polgármestersége alatt a főváros mind kulturális, mind infrastrukturális szempontból jelentős fejlődésen ment keresztül, bár a hatékonytalan költések és a gyenge ingatlangazdálkodás miatt nem mentes a kritikáktól, ahogyan azt az Independent is megjegyezte. A külvárosi választók esetében a liberális világnézet távolságtartást eredményezhet, hiszen például a Pride felvonulásokra való rendszeres részvétel is idegenkedést kelthet. A lap említi, hogy a centrista és progresszív szavazók körében apátia tapasztalható, mivel Donald Tusk kormánya a PiS ellenállása miatt számos kampányígéretét, köztük az abortusz legalizálását, még nem tudta megvalósítani. A belpolitikai feszültségekről és csatározásokról februárban részletesebben írtunk.
A populista jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje, Karol Nawrocki, aki 42 éves, korábban 2017 és 2021 között a gdański világháborús múzeum vezetésével foglalkozott, majd a Nemzeti Emlékezet Intézetének élére került. Nawrocki a GDP-arányos védelmi kiadások 5 százalékra emelését tervezi, és kampányában hangsúlyozza az alacsonyabb adókat, valamint az EU migrációs és zöld megállapodásainak elvetését. Ezen kívül határozottan ellenzi az LMBTQ-párok jogainak bővítését.
Nawrocki már számos botrányon van túl. Az egyik legemlékezetesebb eset 2018-ban történt, amikor Tadeusz Batyr álnéven megjelentetett egy könyvet egy hírhedt gengszterről. Az ezt követő tévéinterjúban a titokzatos Batyr, akinek arca és hangja is eltorzított volt, elhalmozta Nawrockit dicséretekkel, anélkül, hogy bárki rájött volna, hogy valójában ugyanaz a személy szerepel mindkét oldalon. Később Nawrocki saját magát, mint Batyr, továbbra is népszerűsítette, így a szálak egyre bonyolultabbá váltak.
Egy másik ügy kapcsán megállapodást kötött egy Jerzy nevű nyugdíjassal, amelynek értelmében gondoskodott volna az idős férfiról, cserébe pedig Jerzy lakását szerezhette volna meg a későbbiekben. Azonban a gondozás elmaradt, Jerzy pedig egy állami idősotthon lakója lett, míg a lakás végül Nawrockié lett, ahogy arról az Independent is beszámolt. A Notes from Poland értesülései szerint ez a helyzet akár Nawrocki választási esélyeit is veszélyeztetheti, hiszen egy tévévitában a múlt héten azt állította, hogy csupán egyetlen lakása van, noha az ügyből adódóan valójában kettő is fűződik a nevéhez.
A gondozás hiányát az ügyet vizsgáló Onet portál információi alapján az idős férfi gyerekei és ápolója is megerősítette. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Nawrocki kampánycsapata zűrzavaros kommunikációval állt elő a botrány körül, holott egyszer azt állították, hogy sokáig nem tudták, hol tartózkodik a szerződés szerint rábízott Jerzy. Eközben a PiS párt bejelentette, hogy Nawrocki összesen 120 ezer zlotyt (körülbelül 11,4 millió forint) kifizetett a lakásért, míg a jelölt ezzel párhuzamosan azt nyilatkozta, hogy csak részletekben, 14 év alatt tervezi a lakás árának törlesztését.
A Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese a Telexnek adott interjújában a kampány középpontjában álló lakást emelte ki, amelyet Nawrocki "rendkívül gyanús körülmények között szerzett meg". Szerinte a demens férfi kihasználása súlyosan megkérdőjelezi Nawrocki integritását és erkölcsiségét. Wieliński hangsúlyozta, hogy a PiS-kormányzás alatt a lengyel média számos nehézséggel küzdött, és ez az oknyomozás is jól példázza, mennyire lényeges a média szerepe a közügyekben.
Úgy tűnik, hogy a PiS ambiciózus terve, miszerint a közönséges emberek képviselőjeként Nawrockit állítja szembe a "elitista" Trzaskowskival, dugába dőlni látszik. Egy friss felmérés szerint a lengyel lakosság 43 százaléka negatívan vélekedik Nawrocki és az idős férfi közötti eseményekről, míg csupán 15 százalékuk nyilatkozott pozitívan. A Notes from Poland elemzése szerint ez a második fordulóban különösen kedvezőtlenül hathat Nawrockira, hiszen ott már a hagyományos PiS-táboron kívüli választókat is meg kell nyernie. Eközben Mentzen is bekapcsolódott a diskurzusba, és "gusztustalannak" nevezte a PiS által támogatott ellenfelének lépését.
A szélsobboldali jelölt, a 38 éves Sławomir Mentzen a kormányzati (túl)szabályozás éles kritikusa, nagymértékű adócsökkentést, a Green Dealből való kilépést és még kevesebb melegjogot akar. Szeretné elérni azt is, hogy országa kevesebb katonai-pénzügyi felelősséget vállaljon a hadban álló Ukrajnáért. Azt is vallja, hogy a lengyel alkotmány az uniós jogszabályok felett áll - a PiS-kormányzat alatt is előkerült már ez a dilemma.
Mentzen a fiatalabb választók körében népszerű, köszönhetően aktív közösségi média jelenlétének - a TikTokon már közel 1,6 millió követővel büszkélkedhet. Kampányának hajrájában országos körútra indult, hogy az idősebb szavazókat is elérje. Botránya 2019-re vezethető vissza, amikor a "Konföderáció öt pontjában" kifejtette, hogy "nem kívánunk zsidókat, homoszexuálisokat, abortuszt, adókat vagy az Európai Uniót". Mentzen azt állítja, hogy kijelentését kiragadták a kontextusból, ám sok lengyel továbbra is fenntartásokkal kezeli korábbi megnyilvánulásait. Támogatottságának csökkenése az Independent szerint akkor kezdődött, amikor bejelentette, hogy tandíjkötelessé tenné a felsőoktatást. Ezen kívül az sem növelte népszerűségét, hogy még nemi erőszak esetén sem engedné meg az abortuszt. Érdekes tény, hogy Mentzen sörfőzdét üzemeltet, ahol olyan különös nevű italokat készít, mint a "White IPA Matters" (A Fehér IPA Számít), "Hate Speech" (Gyűlöletbeszéd) és a "Bitcoin".
Mentzenről Wieliński azt mondta, hogy nincs esélye a második körre. Sportos hasonlattal élve úgy fogalmazott, Mentzen jóval az olimpia előtt elérte lehetőségei csúcsát, ezzel az említett közvélemény-kutatási visszaesésére utalt. Minél többet beszél a Konföderáció jelöltje, annál népszerűtlenebb, mondta.
A felmérésekben Trzaskowski áll az élen, nagyjából 6-11 százalék távolságra mérik őt Nawrockitól, bár utóbbi azt állítja, hogy alul mérik az intézetek. A második fordulóban viszont Wieliński szerint egyértelműen Trzaskowski az esélyesebb. "Nem látok világos lehetőséget, hogy megnyerje a választást", mondta Nawrockiról, ehhez valahogy a pártoskodás fölé kéne kerülnie. A Konföderációtól a második körben kaphat szavazatokat, de messze nem mindegyiket. Mentzen azt mondta, sose dolgozna együtt Nawrockival, ugyanis a PiS áruló a szélsőjobb szerint. Sok szélsőjobbos szavazó ezért akár otthon is maradhat a második körben. A szerkesztő hozzátette, a mostani választás annyiból tisztább, hogy nincs mindenhol jelen a kormánypropaganda, mint a PiS-kormány alatt volt.
A Politico által készített felmérések átlagainak elemzése érdekes képet mutat a jelöltek népszerűségének alakulásáról. Trzaskowski helyzete nem tűnik túl stabilnak: míg tavaly novemberben a támogatottsága közel 40 százalékot ért el, azóta fokozatosan csökken, és jelenleg 31 százalékos átlagot mutat. Ezzel szemben Nawrockié népszerűsége ősszel jelentős növekedésnek indult, de ezt követően megakadt, és most a 23-26 százalékos tartományban stagnál, átlagosan 25 százalékon áll. Az év elején úgy tűnt, hogy Mentzen is felzárkózik hozzájuk, sőt, márciusban mindössze 5 százalék választotta el őt Trzaskowskitól, ám a konföderációs jelölt azóta visszaesett, és jelenlegi támogatottsága csupán 13 százalékra csökkent.
A kisebb, de nem elhanyagolható eséllyel induló jelöltek következnek, kezdve Szymon Hołowniával, aki a róla elnevezett harmadikutas párt elnöke, és jelenleg a Szejm házelnöki posztját tölti be, ő 7 százalékkal áll. Ezt követi Adrian Zandberg, a balközép Razem párt képviselője, aki történészként és programozóként is ismert, ő 5 százalékot tudhat magáénak. Végül, de nem utolsósorban, Magdalena Biejat, a Baloldal által támogatott független jelölt, aki fordítóként dolgozik, szintén 5 százalékon áll. Az eddigi felmérések alapján úgy tűnik, hogy Trzaskowski és Nawrocki juthatnak tovább a június 1-i második fordulóba, a vasárnapi első körből, ahol a szavazókörök reggel 7-kor nyitnak és este 9-kor zárnak.
A fő tét a Reuters összefoglalója szerint az, hogy a KO vezette kormánykoalíció végre tudja-e hajtani a reformterveit, többek közt az ultrakonzervatív PiS-kormány egyes döntéseinek visszavonását, és az általa épített illiberális rendszer további lebontását. a A PiS-kormányok alatt a legtöbb állami intézmény és vállalat vezetését az általuk kinevezett személyek vették át, ahol pedig ezt nem tudták megtenni, ott párhuzamos szervezeteket hoztak létre. Az Európai Unióval a legnagyobb vitához a bírósági rendszer átalakítása vezetett, ami uniós támogatások befagyasztásával is járt.
Andrzej Duda, a vétójoggal felruházott államfő, eddig számos reformtörekvés elé állt, mint például az alkotmánybíróság, az Országos Bírói Tanács és az ügyészség átalakítása. Azonban, ha a saját politikai táborából származó elnök kerülne a posztra, a változások megvalósítása sokkal gördülékenyebbé válhatna.
Az Euractiv beszámolója szerint Trzaskowski és Nawrocki második fordulós szereplése szinte biztosra vehető, de Mentzen megjelenése alapjaiban alakította át a politikai tájat. Sok választópolgár belefáradt a KO és a PiS közötti folyamatos viszályokba. Egy 21 éves informatikushallgató, Paweł is megosztotta véleményét az Euractiv munkatársaival egy varsói rendezvényen: "Mentzen más, mint a többiek; sosem volt kormánytag, és elegünk van a két nagy párt közötti véget nem érő háborúból." A lap megfigyelése szerint sokan csupán kíváncsiságból keresték fel Mentzent, és nem igazán voltak tisztában azzal, milyen politikai elképzelései vannak. Még ha nem is sikerülne neki továbbjutnia, a politikai játszmában királycsináló szerepet tölthet be.
Trzaskowski kampányában egy érdekes stratégiát alkalmazott: tudatosan próbálta a mondanivalóját jobbra pozicionálni, hogy megszólítsa a konzervatív szavazókat is. Ezen kívül, Tusk miniszterelnök tudatosan távol maradt a kampánytól, hogy elkerülje a regnáló kormányhoz való kapcsolódás vádját. Wieliński és más szakértők figyelmeztettek arra, hogy Nawrocki esetleges győzelme politikai patthelyzetet idézhet elő, amely akár előrehozott parlamenti választásokhoz is vezethet.
Marta Prochwicz-Jazowski, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának varsói irodájának vezetőhelyettese az Euractivnak nyilatkozva rámutatott, hogy a kormányzat politikai szempontból óvatos lépéseket tesz, hogy ne támogassa a populista jobboldali és szélsőjobboldali jelöltek előretörését. Különösen figyelembe kell venni, hogy a PiS és a Konföderáció közötti együttműködés lehetősége is a levegőben lóg, bár jelenleg az utóbbi párt ezt még elutasítja. "A PiS számára a választás egzisztenciális kérdést jelent," hangsúlyozta. Egyes vélemények szerint Nawrocki veresége komoly problémákat okozhat a párt számára. "Amikor ennyire magas a tét, nem meglepő, ha egy olyan partnerrel is kiegyezel, akivel nem teljesen értesz egyet," tette hozzá a szakértő.
Az elemzések a gazdasági helyzet mélyebb aspektusait kevésbé érintették, miközben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss előrejelzése szerint a növekedési kilátásokat egytized százalékkal lefelé módosították. Lengyelország viszont továbbra is 3,3%-os gazdasági növekedésre számíthat az idei évben, míg a következő évre 3,2%-ot prognosztizálnak. Összehasonlításképpen: Magyarországon a többször módosított idei 2,5%-os növekedési cél egyre inkább kétségessé válik. Az év elején 2%-ra várt gazdasági növekedés a CIB Bank legfrissebb előrejelzése szerint már alig haladja meg az 1%-ot, és az idei év során rekordot döntött, hányszor kellett átdolgozniuk a prognózisaikat. Bár a lengyel export jövője nem tűnik túl biztatónak az amerikai vámok következményei miatt, a belső fogyasztás erősödik, az infláció csökken, és a háztartások reálkeresete is növekszik.
Szombaton már kampánycsend van, de még hajrában a lengyel sajtó az elnökválasztásba történt külföldi beavatkozással hozta kapcsolatba Szigetvári Viktor cégét, az egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozást. A beszámolók szerint a cégnek köze lehet két Facebook-oldalhoz, amik videóit több százezer zlotyval hirdették a Facebookon.
Április 10. óta a politikai videók özöne zúdult a két oldalra, amelyekben látszólag hétköznapi emberek osztják meg véleményüket a lengyel elnökjelöltekről. A felvételek éles kritikával illetik Nawrockit és Mentzent, míg mások Trzaskowskit magasztalják. Szigetvári Viktor a Telexnek nyilatkozva hangsúlyozta: "Cégünknek számos osztrák ügyfele van Lengyelországban, és sokféle projektet valósítunk meg a hatályos jogszabályok keretein belül", de hozzátette, hogy "további részletekbe nem kívánunk bocsátkozni a közzétett információkkal kapcsolatban".
A lengyel sajtóban megjelent beszámolók szerint a videókat külföldi támogatással terjeszthették a Facebookon, megsértve ezzel a lengyel jogszabályokat. A Facebook anyacége, a Meta viszont azt közölte, hogy nem találtak semmilyen bizonyítékot külföldi beavatkozásra.
A NASK, a lengyel nemzeti kutatóintézet, nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a videókat Trzaskowski ellen irányuló provokációs kampány részeként készítették, amelynek célja egy ártalmas botrány kiváltása. Trzaskowski kampánycsapata már kedden értesítette a Meta-t a két érintett oldal létezéséről, hangsúlyozva, hogy azokhoz semmilyen kapcsolatuk nincs, és határozottan elhatárolódnak tőlük.
A jelenleg dühöngő PiS párt saját magát sodorta az ellenőrizhetetlenség csapdájába, amikor még hatalmon volt – hívta fel a figyelmet a Hvg. Ez azt jelenti, hogy bárki támogathat egy jelöltet, még akkor is, ha az érintett erről mit sem tud. A lengyel választási bizottság már évekkel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy ez a helyzet teljes káoszt eredményez a kampányokban.
Lengyelország számára az orosz-ukrán konfliktus közelsége különösen érezhető. Az ország közel egy millió menekültet fogadott be, miközben közvetlen szomszédságában található Oroszország kalinyingrádi exklávéja, valamint a gyakorlatilag orosz bábállamként működő Belarusz. Ezen kívül Lengyelország jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna védelméhez, gazdasági, katonai és hírszerzési támogatás nyújtásával.
Krzysztof Gawkowski, a digitális ügyekért felelős miniszter, május 7-én figyelmeztetett arra, hogy Oroszország "példátlan kísérletet" folytat arra, hogy beavatkozzon a közelgő elnökválasztásba. A Notes from Poland beszámolója szerint a politikus, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, hangsúlyozta, hogy az orosz tevékenységek a lengyelországi műveleteik terén megduplázódtak, és ezt a külföldi katonai hírszerzés, a GRU vezeti. Gawkowski megjegyezte, hogy ez a kampány a választási bizottságok ellen irányuló (kiber) támadásokat és dezinformációs kampányokat is magában foglal. Áprilisban Donald Tusk szintén Moszkvát tette felelőssé egy KO-t célzó online támadásért.
Gawkowski arról is beszélt, hogy tavaly közel 600 ezer kibertámadás érte Lengyelországot, 100 ezer esetben a biztonsági szolgálatoknak is be kellett avatkozniuk. Ez 60 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. "Lengyelország tudja, hogyan védje meg magát. Megvan hozzá a felszerelése, az emberei és erőforrásai, és nem spórol a pénzen" - mondta a miniszter. Agnieszka Lipińska, a NASK nevű, kiberbiztonsággal is foglalkozó állami kutatóintézet Dezinformációs Elemzőközpontjának vezetője viszont azt mondta a Notesnak, nincs meredek emelkedés a kampányhajrában az orosz kibertámadások és dezinfó terén.
Januárban a kormány életbe léptette a Választási Védelmi Tervet, amely célja a befolyásolási kísérletek megakadályozása. A program keretében a közösségi média folyamatos figyelésére kerül sor, emellett tréningeket szerveznek civil szervezetek, újságírók és választási bizottságok számára, továbbá a kiberbiztonság erősítése is a középpontban áll. E kezdeményezéssel reagálnak a szélsőjobboldali román elnökjelölt, Călin Georgescu megjelenésére, valamint a romániai elnökválasztási eredmények eltűnésére is. Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője, azonnal megkongatta a vészharangokat, figyelmeztetve, hogy az Európai Unió megpróbálhatja megismételni a román forgatókönyvet, amennyiben az ő jelöltjük nyerne Lengyelországban.
Az orosz fenyegetés megnyilvánulásaként a lengyel kormány egy héttel az első forduló előtt bejelentette, hogy a tavalyi varsói bevásárlóközpont tűzesete orosz szabotázsakció volt. Ennek következményeként a vezetés a hét elején úgy határozott, hogy bezárja Oroszország krakkói konzulátusát, mivel Donald Tusk szerint az orosz titkosszolgálatok felelőssége terheli a gyújtogatást. Tusk említette, hogy több gyanúsítottat már elfogtak, de még mindig keresnek néhányat. Radosław Sikorski külügyminiszter londoni találkozóján közölte, hogy újabb orosz konzulátust zárnak be, amennyiben újabb szabotázsakciók történnek – jelenleg Gdańskban van erre lehetőség, miután a poznańi konzulátust tavaly már bezárták. Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő pedig azt nyilatkozta, hogy Varsó szándékosan rontja a két ország közötti kapcsolatokat, és ígérte, hogy megfelelő választ fognak adni a krakkói konzulátus bezárására.
Lengyelország kormányzati szinten egyértelműen elutasította Donald Trump amerikai elnök ukrajnai megbízottja, Keith Kellogg javaslatát, amely szerint egy brit-francia-német-lengyel haderő biztosíthatná Ukrajna nyugati részét egy esetleges békekötést követően. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy "nincs és nem is lesz olyan terv, amely a lengyel hadsereg Ukrajnába való küldését célozná". Kiemelte, hogy Lengyelország csupán logisztikai támogatást nyújt Ukrajnának, emellett pedig védi a NATO keleti határvonalát. Az Opinia24 közvélemény-kutató felmérése szerint a lengyel lakosság 56%-a ellenzi a katonai beavatkozást a szomszédos országban, míg csupán 32%-uk támogatja azt. A Notes from Poland szerint a lengyel elnökjelöltek között sincsenek olyanok, akik a csapatküldés ötletét támogatnák.
A legfrissebb IBRiS felmérés alapján a lengyelek körében aggasztó mértékű a külső fenyegetettség érzete: több mint 63 százalékuk gondolja, hogy idegen hatalom veszélyezteti hazájukat. Ugyanakkor, ha valódi támadásra kerülne sor, csupán 22 százalékuk lenne hajlandó önkéntességgel megvédeni Lengyelországot, ami közel 30 százalékos csökkenést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Érdekes, hogy a válaszadók több mint fele hajlandó lenne az egészségügyi vagy társadalmi programok költségvetésének terhére is támogatni a védelmi kiadások növelését.
Az orosz-ukrán konfliktus kiterjedésének másik hatása, hogy a Lengyelországba 2022-től érkezett ukrán menekültek már nem annyira szívesen látott vendégek. A BBC riportot is szentelt a jelenségnek. A gyerekek iskolai szekírozása, beszólogatások a tömegközlekedésen, online idegengyűlölő támadások jellemzik már az együttélést.
A riport bemutatta Szvitlanát, akinek kislánya nagyon szerette a lengyel iskoláit, de újonnan az osztálytársai kipécézték. "Menj haza Ukrajnába" - mondogatták neki, egyszer pedig "vigyázz, rakéta!" felkiáltással utalgattak neki kislányok a háborúra, majd a földre vetették magukat. A lány sírva ment haza. Szvitlana szerint egyre több lengyel állítja, hogy az ukránok rosszul viselkednek, sok ukrán már inkább hazatérne az ellenségessé vált környezetből. Jelenleg mindenestül közel 2,5 millió ukrán él az országban, ez a teljes lakosság 7 százaléka. Míg két éve a lengyelek 81 százaléka támogatta a menekültek befogadását, most 50 százalék, csak az utóbbi négy hónapban 7 százalékot csökkent a mutató a CBOS Centre mérései szerint.
Wieliński a Telexnek kifejtette, hogy a növekvő ukránellenesség már a háború kezdetén megjelent a társadalomban. Sokak véleménye szerint az ukránok a szociális ellátórendszereket kihasználják, míg az ukrán nők a lengyel férfiakat kihasználják – sorolta a terjedő előítéleteket. A szerkesztő szerint figyelemre méltó, hogy Trzaskowski is próbálta csillapítani az ukránokkal szembeni feszültséget. Ennek eredményeként az ukránok helyzete nem vált domináló kampánytémává, habár Nawrocki a magyar kormány retorikájára hivatkozva többször is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nem lenne helye az Európai Unióban.
A BBC hírei szerint Trzaskowski is támogatná az ukrán menekülteknek járó állami juttatások csökkentését, míg Nawrocki határozottan ellenzi Ukrajna EU- és NATO-tagságának megvalósulását. Mentzen pedig kifejezetten a Vlagyimir Putyinnal való megállapodás híve. Mindezeket felerősíti az orosz dezinformációs kampány, amely folyamatosan bombázza Lengyelországot azzal az üzenettel, hogy az ukránok elveszik a lengyelek állását és jövedelmét. Wieliński azonban hangsúlyozza, hogy a plázatűz kapcsán felmerült szabotázsvádak és a krakkói konzulátus bezárásának időzítése a kormány részéről nem volt szándékos, és nem a kampány manipulálása volt a cél, csupán arról van szó, hogy "most zárult le a nyomozás".
A május 11-i események jól tükrözik a lengyel politikai feszültségeket: Varsó utcáin ezrek gyülekeztek a Kaczyński vezette kormány által szervezett "Menet a Bevándorlás Ellen" rendezvényen. A demonstrációt vezető PiS-politikus, Robert Bąkiewicz, hangos kritikát fogalmazott meg Németország ellen, kijelentve, hogy az illegális migránsok visszatoloncolásával "hibrid háborút" folytat Lengyelország ellen. A tüntetés során felmerült Tusk német kapcsolata is, akit bábként emlegettek, valamint a KO-jelölt Trzaskowski megválasztásának megakadályozásának sürgetése. A Tusk-pártiak viszont azt állítják, hogy a bevándorlók többsége éppen a PiS-kormányok alatt érkezett az országba, míg a jelenlegi kormány határozott lépéseket tett a határok lezárására, megakadályozva ezzel, hogy a Belarusz felől érkező migránsok menedékkérelmet nyújthassanak be.
