Hosszú várakozás után végre elérkezett az idő: a határvonal, amely Erdély felé vezet, eltűnik. - Mandiner
A magyar Ártánd és a román Bors nagyközség határátkelője a szerencsésebbek közé számít. Még a schengeni bővítés előtt, amely már az év első perceiben életbe lépett, itt ritkán volt jellemző a fél óránál hosszabb várakozás. Ezen a szakaszon inkább Nagykereki felől, az M4-es autópálya irányából tapasztalhatóak torlódások.
Románia schengeni csatlakozása véget vetett a természetellenes kettészakítottságnak, amely évtizedek óta sújtotta a határ menti településeket. Mindkét érintett település, köztük Bors és a környező három falu, megőrizte magyar többségét az elmúlt száz év során. Bors az utóbbi időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül, részben Nagyvárad közelsége révén, amelytől eddig Ártánd mesterséges határvonal választotta el.
"A város zaja után Ártándra érkezve az ember szinte megérezi a csend és nyugalom simogató ölelését. Nagyvárad csupán tíz-tizenöt perc távolságra van, ami igazán elenyésző idő. Azok, akik a nagyváros forgatagában dolgoznak, gyakran keresnek menedéket ebben a békés, zöld környezetben, ahol a bűnözés és a feszültség távol marad. Itt valóban lehetőség van a feltöltődésre" – osztja meg gondolatait Benkő Sándor, a falu polgármestere. Érdekesség, hogy a község lakossága az utóbbi időszakban jelentős növekedésen ment keresztül, és jelenleg ötszáz főt számlál.
A négyezres Bors vezetője, Bátori Géza azt mondja: a folyamatnak megvan a maga gazdasági oka. A munkaerő régóta szívesen áramlik Magyarországról a partiumi nagyvárosba -
Az ingatlanpiac a romániai oldalon drámai módon megugrott, ami különösen érezhető a határ menti településeken. "Mind a román, mind a magyar közösségek vonzónak találják a határ magyarországi oldalát, ahol az ingatlanárak viszonylag kedvezőbbek" - osztja meg velünk a polgármester, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség színeiben végzi munkáját a rendszerváltás óta, és egyben sikeres nagyvállalkozó is. A környékbeli vállalkozásai révén több ezer ember számára biztosít megélhetést, ami különösen örömteli, hiszen a borsi lakosok jellemzően nem keresnek munkát Nagyváradon, ellenben a váradiak szívesen jönnek Borsra dolgozni - mondja büszkén.
Természetesen, íme egy egyedi változat a szövegből: Az ártándiak is természetesen jelen vannak a helyzetben. A helyközi buszok kényelmesen szállítják az utasokat a határon át, de egyes cégek saját járatokat indítanak Váradról vagy Borsról is. Az ártándi polgármester, Benkő Sándor, hangsúlyozza, hogy mivel a faluban az idősebb generációk fogyatkozása és a fiatalok elvándorlása tapasztalható, örömteli, hogy annyi új lakó érkezik. Ez nemcsak a helyi ingatlanpiacot élénkíti, hanem megakadályozza a házak lepusztulását, ami máshol sajnos előfordul. Az újonnan érkezők azonban nem igazán keverednek a helyi közösséggel, noha az őslakosok közül is húsz-harminc ember ingázik a határon. "A falusi életben csak kis részük kíván aktívan részt venni, de én jó kapcsolatot ápolok mindannyiukkal" - osztja meg Benkő Sándor. Szerinte a nagyvárosi mentalitás jellemzi őket, mivel zömmel váradiak költöznek ide. A Romániából érkező családok kilenctizede magyar, míg a maradék egytized román, ami körülbelül három-négy családot jelent - mondja el kérésünkre. Egyébként a románokkal sincsenek problémák: bár nem beszélnek magyarul, gyermekeik a helyi óvodába járnak, ahol már folyékonyan beszélnek, és még a szüleiket is tanítják a nyelvre - meséli büszkén a polgármester.
