Az emberek sorra hagyják el ezeket a településeket: az utcák szinte teljesen üressé válnak. Mi okozza ezt a félelmet? - Pénzcentrum
Görögország komoly demográfiai kihívásokkal küzd, amelyek jelentős hatással vannak az ország gazdaságára és társadalmi struktúrájára. A népesség csökkenése, az öregedő lakosság és a vidéki területek elnéptelenedése mind súlyos problémákat okoznak, miközben a kormány folyamatosan keresi a lehetséges megoldásokat a helyzet orvoslására - számolt be róla a CNBC.
A görögországi Peloponnészosz-félszigeten található Lasta falu jól példázza az ország demográfiai válságát. A egykor virágzó településen ma már csak egy önkiszolgáló kávézó működik, az utcák kihaltak, az iskola és a házak elhagyatottak. Lasta csak egy a több száz hasonló "szellemváros" közül Görögországban, amelyek a csökkenő születésszám, a gazdasági nehézségek és az elvándorlás következtében néptelenedtek el.
A görög termékenységi ráta 1,3-as értéke rendkívül alacsonynak számít Európában, és jelentősen elmarad a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szinttől. 2023-ban csupán 71 400 születést jegyeztek fel az országban, ami a történelemben eddig mért legalacsonyabb szám. Jelenlegi statisztikák szerint minden két elhalálozásra csupán egy új élet jön világra, míg a 65 év felettiek aránya közel kétszerese a 14 év alatti gyermekekének. Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök egy tavalyi demográfiai konferencián hangsúlyozta, hogy "napjainkban népünk a legidősebbek közé tartozik Európában".
A probléma különösen súlyos a vidéki területeken és a szigeteken. A kormány becslései szerint közel 200 teljesen elhagyatott város és falu található az országban. A legtöbb ilyen helyen már a madár se jár, néhány viszont - köztük Lasta - rendhagyó turisztikai célponttá válik. Az utazókat éppen az elhagyatott épületek, az egykori pezsgő élet jelei vonzzák oda.
A jelenlegi demográfiai válság gyökerei a 2009-es államadósság-válságig nyúlnak vissza. Az azt követő megszorítások és gazdasági visszaesés különösen súlyosan érintette a fiatalokat. A fiatalok munkanélkülisége 2013-ban 59,5%-os csúcsot ért el, ami tömeges kivándorláshoz vezetett. Becslések szerint több mint 400 000 ember hagyta el az országot ebben az időszakban.
A népességcsökkenés megfékezése érdekében a görög kormány tavaly új szociális kohéziós és családügyi minisztériumot alakított ki. Sofia Zacharaki miniszter bejelentette, hogy 2035-ig összesen 20 milliárd eurót fognak elkülöníteni különféle ösztönző intézkedésekre, mint például a gyermeknevelési támogatások és az adókedvezmények. "Olyan intézkedésekre van szükségünk, amelyek biztonságérzetet és reményt adnak, különösen a fiatalabb generáció számára" - mondta Zacharaki a CNBC-nek.
A szakértők azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ezek az intézkedések elegendőek lesznek-e a trend megfordításához. Bert Colijn, az ING vezető közgazdásza szerint jelentősebb politikai változásokra lehet szükség, például olyan ösztönzőkre, amelyek több fiatalt tartanak az országban és visszacsábítják az elvándoroltakat.
A demográfiai hanyatlás hosszú távon komoly kihívások elé állíthatja Görögország gazdaságát. Noha az ország jelenlegi gazdasági teljesítménye bíztató, a közgazdászok aggodalommal figyelik, hogy a csökkenő munkaképes korú lakosság végső soron kedvezőtlen hatással lehet a GDP növekedésére. A népességfogyás következményeként a munkaerőpiac szűkülése, valamint a szociális ellátórendszerek terheltsége is megnőhet, ami hosszú távon megnehezíti a fenntartható fejlődést.
A jelenség, amellyel szembesülünk, nem egyedülálló: több fejlett ország is hasonló nehézségekkel küzd. Japán és Dél-Korea, valamint a nyugati államok többsége és Kína egyaránt gyorsan öregedő népességgel bír. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ez a globális demográfiai változás hosszú távon csökkentheti a gazdasági növekedést és a részvényhozamokat, különösen a fejlett piacokon.
