Az Egyesült Államok távozó kormánya szankciós listára helyezte Rogán Antalt.

Az Egyesült Államok kormánya szankciókat vetett ki Rogán Antal kabinetminiszterre, mivel Washington szerint korrupciós tevékenységekben vett részt. A miniszter ennek értelmében nem utazhat be az USA területére, minden ottani vagyonát zárolják - ismertette David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezet be magyarországi entitásokkal szemben - jelentette be David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete keddi sajtótájékoztatóján.

A listára bekerült Rogán Antal is, aki a miniszterelnöki kabinetirodát irányítja.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) legutóbb frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáját (SDN-lista). Ezen a listán valóban megtalálható a magyar kormány egyik vezető alakjának neve, aki a kormány kommunikációs feladatainak irányításáért is felelős.

A korrupció aláássa a kormányzati intézményeket, megfojtja a gazdasági növekedést, és csupán egy szűk elit számára biztosít rövid távú előnyöket, míg a társadalom egészének hosszú távú károkat okoz.

- indokolta a lépést Bradley T. Smith, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmus és pénzügyi hírszerzésért felelős ügyvivő helyettes államtitkára. Washington indoklása szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben romlott a közszféra átláthatósága, amely a legrosszabb helyezést eredményezte az EU-tagállamok között a Transparency International 2023-as Korrupcióérzékelési Indexében. Az Európai Unió több mint egymilliárd eurónyi forrást vont el véglesen Magyarországtól a jogállamisági aggályok, különösen a közbeszerzési átláthatóság és az összeférhetetlenségi problémák miatt. A magyar kormányt kleptokráciával és a közpénzek párthű üzleti vezetők javára történő átcsoportosításával vádolja az amerikai fél.

A hivatalos indoklás alapján Rogán Antal, Orbán Viktor kabinetfőnöke szankciók kereszttüzébe került, amiért a távozó Biden-adminisztráció korrupciós vádakkal és a közpénzek pártlojalistákhoz való elosztásának megszervezésével vádolja őt.

Mivel a jelenlegi kormány távozása elkerülhetetlen, miután Donald Trump január 20-án leteszi elnöki esküjét, felmerül a kérdés: milyen hosszú távon marad a magyar miniszter az SDN-listán?

Az Egyesült Államok OFAC-listáján olyan egyének, csoportok vagy szervezetek találhatók, akik gazdasági és jogi korlátozásokkal néznek szembe.

Az érintett személyek és szervezetek vagyonát, valamint pénzügyi eszközeiket az Egyesült Államok területén blokkolják, továbbá amerikai állampolgároknak és cégeknek tilos bármiféle üzleti kapcsolatot kialakítani velük.

Ezen kívül a kereskedelmi és utazási korlátozások is alkalmazandók rájuk, ami súlyos hírnévvesztést eredményezhet a listára való felkerülés következtében. Az OFAC-listára való bekerülés okai sokfélék lehetnek, például a terrorizmus támogatása, drogkereskedelem, fegyverkereskedelem, emberi jogok megsértése, vagy pénzmosási tevékenységek.

A legismertebb elemek közé tartozik az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons), amely az érintett személyek és szervezetek vagyonának teljes befagyasztását, valamint a velük való üzleti kapcsolatok tilalmát írja elő. Azok, akik a listára kerültek, jogosultak fellebbezni a döntés ellen, de az eltávolítási folyamat hosszadalmas és alapos jogi eljárásokat igényel. Az OFAC (Office of Foreign Assets Control) fő célja az Egyesült Államok nemzetbiztonságának és külpolitikai érdekeinek megóvása, valamint az illegális tevékenységek elleni hatékony fellépés.

Előzetesen nem lehetett tudni, hogy az Egyesült Államok milyen lépésre készül, noha a budapesti nagykövetség már hétfőn meghirdette sajtótájékoztatóját. Sokan amiatt, hogy a Pentagon hétfőn jelentette be, hogy a kínai hadsereggel való együttműködés gyanúja miatt felvette a Magyarországon is gyárat építő CATL akkumulátorgyártót az úgynevezett Section 1260H listára, amely jelenleg 134 vállalatot tartalmaz, arra gondoltak, hogy ezzel kapcsolatos tájékoztatást adhat majd David Pressman.

A 1260H lista célja, hogy azonosítsa azokat a kínai cégeket, amelyek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban állhatnak a kínai fegyveres erőkkel, figyelmeztetve az amerikai vállalatokat és szervezeteket a velük való üzletkötés kockázataira. Bár a listára kerülés önmagában nem von maga után azonnali szankciókat, gyakran export- és egyéb kereskedelmi korlátozások előfutárának számít.

A CATL, amely Debrecenben tervezi egy akkumulátorgyár felépítését, határozottan elutasította a téves információkat, amelyek katonai tevékenységekkel kapcsolják össze. A vállalat hangsúlyozta, hogy semmilyen formában nem foglalkozik ilyen jellegű tevékenységekkel. Ugyanakkor a lista, amely a Pentagonnal összefüggésbe hozott szervezeteket célozza meg, arra kötelezi ezeket a cégeket, hogy tartózkodjanak az érintett vállalatok termékeinek vásárlásától, sőt, ezek a cégek nem lehetnek amerikai szerződéses partnerek sem. Ez a lépés pedig súlyos reputációs károkat okozhat a cégek számára.

Legutóbb 2023 áprilisában az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankra (IIB) és annak vezetőire, köztük egy magyar állampolgárra, Laszlóczki Imrére. A lépést azzal indokolták, hogy az IIB jelenléte elősegíti az orosz hírszerzési tevékenységet Európában, és a korrupció vagy tiltott finanszírozási mechanizmusok eszközévé válhat.

A magyar kormány mindezek után kilépett a bankból.

Ezen kívül 2023 nyarán az Egyesült Államok az ESTA-vízumprogrammal kapcsolatban hozott korlátozásokat. A lépés hivatalos indoklása az volt, hogy a magyar kormány által szolgáltatott adatok nem feleltek meg a nemzetközi szabványoknak. Ez különösen érzékenyen érintette a magyar közvéleményt, mivel a vízummentesség egyik kulcsfontosságú előnyt jelentett az amerikai-magyar kapcsolatokban.

A Biden-kormányzás idején számos területen feszültségek bontakoztak ki az Egyesült Államok és Magyarország között.

Az Egyesült Államok többször is kifejezte aggodalmát a magyar kormány politikájával kapcsolatban, oroszbarát irányultságot tulajdonítva neki, miközben a nyugati szankciók támogatását sürgette. Az utóbbi két év során Washington folyamatosan nyomást gyakorolt Magyarországra, hogy támogassa Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, valamint hogy csökkentse az orosz energiaforrásoktól való függőségét.

Donald Trump újabb elnöksége jelentős változásokat hozhat a nemzetközi feszültségek terén, hiszen a republikánus politikus és a magyar vezetés között kifejezetten kedvező viszony alakult ki. Ezzel szemben Joe Biden adminisztrációja alatt a kapcsolatok sokkal inkább konfliktusos jellegűek voltak, különösen David Pressman nagykövettel, ami feszültségeket generált.

Az Egyesült Államok azonban nem mostanában kezdett el szankciókat alkalmazni magyar szereplőkkel szemben: már 2014-ben, Barack Obama demokrata elnöki időszakában, hat magyar közszolgálati tisztviselő - köztük Vida Ildikó, aki akkoriban az adóhatóság elnöke volt - amerikai beutazását tiltották meg korrupcióval kapcsolatos vádak miatt. Ezen intézkedés komoly politikai hullámokat vert Magyarországon, és azóta is az amerikai-magyar kapcsolatok egyik legfontosabb mérföldköveként tartják számon.

Az újabb szankciók bevezetése tovább fokozhatja a feszültséget a két ország között, és még inkább eltávolíthatja őket egymástól. Ugyanakkor nem kizárt, hogy január 20-án, Trump hivatalba lépése után, egy friss diplomáciai megközelítés is kibontakozhat.