Dél-Korea parlamentjében ma fontos szavazás zajlott, amelynek tétje az elnök sorsa volt. A voksolás eredménye döntő jelentőséggel bír, hiszen kiderül, hogy a vezető pozícióban lévő elnöknek sikerül-e megőriznie hatalmát, vagy elkerülhetetlenül megbukik.

Jun Szogjol elnök szombaton túlélte a rövid ideig tartó hadiállapot kihirdetése miatti bizalmatlansági szavazást, de politikai jövője továbbra is bizonytalan, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, már saját pártja is lemondását követeli, valamint további vizsgálatok indulnak ellene - írta meg a Yonhap dél-koreai hírügynökség.

A Nemzetgyűlés szavazott az ellenzék által benyújtott indítványról, amely az elnök ellen vádemelést javasolt a hadiállapotról szóló rendelete miatt, de a kormányzó Népi Erő Pártjának (PPP) szinte valamennyi törvényhozója bojkottálta a szavazást, annak ellenére, hogy a parlamenten kívül nagyszabású tüntetések zajlottak.

A szavazás eredménye órákkal azután született meg, hogy Jun Szogjol nyilvánosan bocsánatot kért a hadiállapot kihirdetéséért, mondván, hogy a kormánypártra bízza a hivatali idejével és az államügyek stabilizálásával kapcsolatos döntéseket.

A PPP törvényhozói jellemzően a párt hivatalos álláspontját támogatták, hogy megelőzzék a Pak Kunhje akkori elnök 2016-os felelősségre vonását követően kialakult válság újbóli előfordulását. Ez a válság jelentős mértékben hozzájárult a konzervatív párt belső megosztottságához, és végül a 2017-es előrehozott elnökválasztásokon a liberálisok győzelmét eredményezte.

Bár az elnök sikeresen megúszta a vádemelést, a hadiállapot kihirdetésével kapcsolatos megkérdőjelezhető döntése súlyos kérdéseket vet fel a kormányzati képességeivel kapcsolatban a hátralévő ciklusában. Jun Szogjol most jogi buktatókkal és újabb próbálkozásokkal néz szembe, amelyek célja a hivatalából való eltávolítása, mivel az ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja (DÖP) bejelentette, hogy a következő héten ismét benyújtja a vádemelési javaslatát. Ezen kívül szombaton több százezer ember gyűlt össze a Nemzetgyűlés előtt, hogy hangot adjon a leváltására irányuló követeléseinek.

Az ügyészek, a rendőrség, valamint a kormánytisztviselők korrupciós ügyeivel foglalkozó hivatal mindannyian vizsgálatot indítottak Jun Szogjol ellen, továbbá a hadiállapot kihirdetéséhez kapcsolódó rendeletben részt vevő magas rangú tisztviselők ügyében is. A vádak között szerepel a lázadás és a hatalommal való visszaélés is.

A DÖP vezetője, I Dzsemjong éles kritikát fogalmazott meg az elnökkel szemben, amikor azt állította, hogy ő a lázadás mögött álló intelligens stratéga. Felszólította a hatóságokat, hogy sürgősen indítsanak nyomozást az ügyben. A törvény értelmében a lázadással összefüggő bűncselekmények nem élveznek elnöki mentelmi jogot, így az elnök felelőssége megkérdőjelezhető.

Jun Szogjol beszédét követően Han Donghun, a PPP vezetője kijelentette, hogy az elnök lemondása már elkerülhetetlenné vált. Kifejtette, hogy a jelenlegi körülmények között az elnök nem képes hatékonyan betölteni feladatait, ezért tárgyalásokat folytat Han Dokszu miniszterelnökkel.

Mivel a vádemelési kísérlet kudarcot vallott, a kormánypárt várhatóan különböző intézkedéseket fontolgat majd a politikai helyzet stabilizálása érdekében, lazítva az elnök hatalmi befolyásán.

A PPP képviselői alkotmánymódosítást javasoltak Jun Szogjol elnöki ciklusának lerövidítésére és a miniszterelnök hatáskörének növelésére. Többen koalíciós kormány kinevezését szorgalmazták, ahol a kabinet posztjait a rivális pártok között osztanék el, ezzel biztosítva a politikai stabilitást és a parlament együttműködését.

A távol-keleti állam belpolitikai nehézségei mellett külpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie. Észak-Korea csapatai részt vesznek az orosz-ukrán konfliktusban, ami arra ösztönzi az országot, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Ezen kívül a folyamatos instabilitás tovább fokozza a gazdasági bizonytalanságot Dél-Koreában, ami aggasztó jele a régió jövőbeli kilátásainak.