Szijjártó Péter felfedte Magyarország gazdasági stratégiájának lényegét, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a jövőbeni fejlődésben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki budapesti nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás politikája az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb gazdasági stratégiájává vált Magyarország számára. Az ország továbbra is elveti a gazdasági hidegháború eszméjét, és jelentős előnyökre tett szert a keleti és nyugati államok közötti együttműködés révén.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb tájékoztatása alapján a miniszter bejelentette, hogy az Alpine új fejlesztése jelentős mérföldkő a biatorbágyi üzem életében. A japán cég 21 milliárd forintos beruházást tervez, amelyhez a kormány 3 milliárd forint támogatást nyújt. Ez a lépés több mint száz új munkahely létrejöttét segítheti elő, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság fejlődéséhez.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházás jelentős mértékben hozzájárul a magyar export növekedéséhez, és külön kiemelte, hogy a fejlődés során megújuló energiaforrásokat fognak alkalmazni.

Azt is hozzátette, hogy az autóipar és az elektronikai ipar egyre szorosabb kapcsolatot ápol, ezért az ehhez hasonló beruházások kiemelt jelentőségűek Magyarországon, amely az európai autóipar egyik meghatározó szereplője. Az elmúlt évtizedben 172 elektronikai beruházás érkezett az országba, ezek összértéke meghaladta a 9000 milliárd forintot.

A miniszter hangsúlyozta Pest vármegye gazdasági szerepét, kiemelve, hogy az utolsó évtized során a munkanélküliség 6,4 százalékról 3 százalékra mérséklődött. Ezen kívül az ipari termelés is jelentős növekedésen ment keresztül, hiszen 2500 milliárd forintról 7000 milliárd forintra emelkedett.

"A teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében évente számos új gyárra van szükség, és örömmel mondhatom el, hogy ma újabb fontos beruházásra kerül sor" - nyilatkozta.

Szijjártó Péter véleménye szerint a legújabb beruházás jelentősen hozzájárul a magyar-japán gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. Jelenleg több mint 200 japán vállalat működik hazánkban, amelyek körülbelül 30 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Az elmúlt tíz év során 72 jelentős japán beruházás valósult meg Magyarország területén, ezek összesített értéke pedig meghaladja a 650 milliárd forintot.

A keleti nyitás stratégiájának sikerét ünnepelve a miniszter hangsúlyozta, hogy a világgazdasági struktúrák átalakulásának következtében a keleti országok technológiai és fejlesztési területen sok esetben felülmúlták a nyugati régiókat. Míg a 2010-es években a befektetések 80%-át nyugati források biztosították, addig mára ez a tendencia gyökeresen megváltozott. 2022-re a három legjelentősebb magyarországi befektető Kína, Dél-Korea és Japán lett, ami jól mutatja a keleti országok növekvő gazdasági súlyát.

A miniszter véleménye szerint a keleti és nyugati gazdaságok között egy szoros kölcsönös függőség alakult ki. Az európai vállalatok jelentős mértékben támaszkodnak ázsiai beszállítóikra nyersanyagok és alkatrészek terén, ami nemcsak az európai piacon való hozzáférésüket biztosítja, hanem az ázsiai partnerek számára is jelentős nyereséget hoz. Szijjártó hangsúlyozta, hogy komoly gondot jelent, ha politikai beavatkozásokkal mesterségesen próbálják szétszakítani ezeket a gazdasági kötelékeket, ami az utóbbi években Európában is egyre inkább megfigyelhető.

"Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontja lett itt Európában. Visszautasítottuk a gazdasági hidegháborúban való részvételt, s ellenezzük azt a felfogást is, amely szerint a világot ismét blokkokra kellene osztani" - tette hozzá.