Az MTA Közgyűlése hozzájárult az akadémiai ingatlanvagyon értékesítéséhez.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nyilvánosságra hozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 198. rendkívüli közgyűlése hozzájárult az akadémiai ingatlanvagyon értékesítéséhez. Ugyanakkor a tagok egy másik határozatot is megszavaztak, amelyet az ADF úgy értelmez, hogy a vagyon átadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslatot 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról széleskörű társadalmi vitát folytatnak.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTI) december 11-én tartott közgyűlésén, amelyen a szavazás eredménye szoros volt, a tagok döntöttek arról, hogy a kutatóhálózat vagyonát át kívánják adni a magyar államnak. Az eseményről az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) tájékoztatott egy sajtóközlemény keretein belül.
A rendkívüli közgyűlés tagjai azonban egy másik határozatot is elfogadtak, melyet a szervezet úgy értelmez, hogy a vagyon átadására csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról társadalmi vitát folytatnak le. Ha ez nem valósul meg, az MTA elnöke nem írhatja alá a konkrét adásvételi szerződéseket - húzták alá.
A közgyűlés döntése 182 igennel és 141 ellenszavazattal született meg, amikor elfogadták az MTA Elnökségének javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy...
A vételár 74,5 milliárd forint, emellett 5,5 milliárd forint költségvetési támogatást is biztosítanak. Az MTI értesülései szerint a cél az, hogy a szóban forgó ingatlanok teljes mértékben a jelenlegi kutatóhálózat birtokába kerüljenek.
A közgyűlési szavazás jegyzőkönyve jelenleg nem áll rendelkezésre, ám az ADF komoly aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a szavazás során eljárásjogi problémák merülhettek fel. Továbbá, véleményük szerint a társadalmi egyeztetés hiánya jelentős hatással lehet az uniós források elnyerésére, ezért hangsúlyozzák, hogy ezt a folyamatot mindenképpen le kell bonyolítani.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló (KEKVA)-törvény módosításánál volt társadalmi egyeztetés, a kutatóhálózatra vonatkozó törvény esetében viszont nem. Csak a főigazgatóknak küldték meg a javaslatot, ők viszont nem voltak jogosultak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a HUN-REN átalakításának kérdésében
- nyilatkozta az Indexnek Lőrincz Viktor, az ADF alelnöke.
Ahogy már korábban említettük, az ADF utcai demonstrációt szervezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) december 11-i rendkívüli közgyűlése kapcsán. A szervezet tagjai egy nyílt levelet juttattak el az MTA közgyűlésére érkező kutatóknak, amelyben arra szólították fel őket, hogy szavazzanak ellen a kutatóhálózati vagyon értékesítésével kapcsolatban.
A kutatóhálózat által használt MTA-s vagyon sorsa kapcsán úgy vélem, hogy az új HUN-REN irányítása nem lenne ideális. Hét olyan személy, akit a kormány nevezett ki, birtokolná a teljes kontrollt, míg a kutatók számára nem lenne lehetőségük arra, hogy beleszóljanak a kutatóhálózat hivatalos működésébe. Emellett a vagyon kezelésére sem lenne befolyásuk, ami aggasztó helyzetet teremtene.
- nyilatkozta lapunknak Gárdos Judit, az ADF alapító tagja.
Képzőművészet: Az Akadémiai Dolgozók Fóruma 2024. december 11-én. Kép: Tövissi Bence / Index
