Több mint 4 milliárd forintnyi büntetést szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén több mint négymilliárd forintnyi bírságot rótt ki – tájékoztatta a nyilvánosságot a szervezet elnöke egy szombaton közzétett interjúban a Magyar Nemzet hasábjain.
Rigó Csaba Balázs reagált arra a felvetésre, amely a Debrecen környéki vasúti fejlesztések közbeszerzési eljárásában feltárt kartell ügyére és az ezzel kapcsolatos 1,2 milliárdos büntetésre irányult. Kifejtette, hogy szervezetük elkötelezett a verseny tisztaságának fenntartása és a magyar fogyasztók érdekeinek védelme mellett, míg a politikai kérdéseket azoknak a hatáskörébe utalja, akiknek ez a feladatuk.
A hatóság bejelentette, hogy a vasúti közbeszerzési kartell ügyét teljes mértékben sikerült feltárniuk. Ennek kulcsfontosságú eleme volt, hogy az egyik érintett vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás elindítását követően beismerte a jogsértést, és értékes bizonyítékokat szolgáltatott a Gazdasági Versenyhivatalnak. Továbbá, a kartellezők olyan nyilvánvaló hibákat követtek el a közbeszerzési folyamat során, amelyek végül a saját lebukásukhoz vezettek. Az eljárás a Fővárosi Törvényszék által jóváhagyott, előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzéssel indult, ezt követően pedig alapos tényfeltárás és több meghallgatás zajlott le. "Rendkívül ritka, hogy ilyen egyértelmű jogsértésre bukkannak" - nyilatkozta az ügyben eljáró szakember.
Az interjú alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az utóbbi években drámaian visszaesett az egyajánlatos eljárások száma Magyarországon. A GVH elnöke hangsúlyozta, hogy van lehetőség a további csökkentésre, és ennek érdekében konkrét javaslatokat is tettek.
Rigó Csaba Balázs kifejtette, hogy Magyarország az ilyen eljárások csökkentése érdekében általános és konkrét intézkedéseket foganatosított, hogy hozzáférhessen a befagyasztott uniós forrásokhoz. Hozzátette, hogy jövőre újabb területeken is megkezdjük az elemzéseket a hazánknak jogszerűen járó pénzek megszerzése érdekében.
Az interjúban elhangzott, hogy az online Árfigyelő 2025-ben is a magyarok rendelkezésére áll; a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy sikerült letörni és kordában tartani az élelmiszer-inflációt;a magyar lakosság alig három hónap alatt húszmilliárd forint körüli összeget takaríthatott meg az Árfigyelő árcsökkentő hatása nyomán.
Rigó Csaba Balázs kifejtette, hogy egy népszerű üdítőital kapcsán tiltott árrögzítés gyanúja merült fel. Felvetődött, hogy a gyártó cég előre meghatározta a legkisebb eladási árat, amely alatt a kiskereskedők nem értékesíthetik termékeiket hazánkban. Emellett arról is beszámolt, hogy a versenyhatóság a Spar üzleteknél utóvizsgálatot indított a cég korábbi kötelezettségvállalásainak teljesítésének ellenőrzésére.
A Temu, az internetes kereskedelem területén tevékenykedő cég, legutóbbi hírek szerint a reklámjaiban lenyűgöző, akár 95%-os vagy annál is nagyobb kedvezményeket ígér. Ugyanakkor a webáruházában ritkán találkozhatunk ilyen mértékű akciókkal. Továbbá, a vásárlási folyamat során a Temu folyamatosan sürgető üzenetekkel próbálja rávenni a vásárlókat a döntéseik gyors meghozatalára, miközben nem biztosít elegendő információt számukra. A cég eljárása jelenleg is vizsgálat alatt áll, hasonlóan a Microsoft ügyéhez - emelték ki a szakértők.
Beszélt arról is, hogy részletesen megvizsgálták, milyen hatással van a piaci versenyre a mesterséges intelligencia használata, és arra a következtetésre jutottak, hogy sürgős intézkedések szükségesek.
A helyzet jelenleg úgy fest, hogy a technológiai óriások dominálják a piacot, és szinte már nem is találunk kifejezéseket, amelyek képesek lennének leírni a fölényüket. Ezek a vállalatok birtokolják a szerverparkokat, ők biztosítják a felhőalapú szolgáltatásokat, és itt halmozódnak fel szinte végtelen mennyiségben az adatok, a tőke, valamint a szakmai tudás is. A magyar kis- és közepes vállalkozások számára szinte elképzelhetetlen, hogy versenyezzenek ezekkel a techóriásokkal. Azonban fontos, hogy tegyünk azért, hogy a kisebb hazai cégek legalább elkezdjék kihasználni a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket – emelte ki Rigó Csaba Balázs.
Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalatok hatékonysága olyan szintre emelhető, amely még a GDP-t is jelentős mértékben befolyásolhatja.