Hosszan tartó szenvedés után, gyötrelmek közepette távoznak az életből ezek a kicsiny élőlények, ha nem fordítunk kellő figyelmet rájuk.

Bár a hétvégén az időjárás nem túl kedvező, a madarak etetését nem szabad folytatni. Bármennyire is szeretnénk segíteni, a tavaszi-nyári madáretetéssel többet ártunk, mint használunk.

A madarak világszerte, így Magyarországon is rendkívül tudatosan választják meg a költési időszakukat, hogy fiókáik kikelésekor elegendő táplálék álljon rendelkezésre a táplálásukhoz. Hazánkban az énekesmadarak fiókanevelési időszaka április közepén kezdődik, és mivel a szaporodási időszak alatt nem tapasztalható számottevő magtermés, a magot fogyasztó madarak főként rovarokkal látják el utódaikat. Ennek következtében a tavaszi-nyári madáretetés, amely folyamatos magellátást biztosít, valós veszélyt jelenthet a fiókák számára - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Nincs szükség a tavaszi-nyári madáretetésre

A vadon élő állatok csak olyan helyeken találják meg a megfelelő életkörülményeiket, ahol a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak. Ha ezek az alapvető feltételek hiányoznak, akkor nem fognak megtelepedni, és nem időznek el sem a vándorlás, sem a telelés időszakában. Településeink gazdag állatvilága éppen annak köszönhető, hogy a különféle fajok pihenő-, táplálkozó- és szaporodási helyeket találnak a parkok fái és bokrai között, valamint az épületeken is. Télen nem csupán azért etetjük a madarakat, hogy túléljék a hideg hónapokat, hanem azért is, hogy a városiasodó életmódot folytató emberek számára élvezetes természetmegfigyelési élményeket kínáljunk, ami egyben a természetvédelem iránti érzékenyítést is szolgálja. Emellett az etető környékén megjelenő madarak segítenek a rovarok és egyéb kártevők, valamint gyommagvak összegyűjtésében is.

A tavaszi és nyári madáretetés kockázatos lehet a fiókák számára.

A mérsékelt övben, ahol élünk, a költési időszakban nincs elegendő magtáplálék (az majd csak őszre érik be), ezért a magevőink is alapvetően rovarokkal etetik a fiókáikat. Ez nemcsak könnyen emészthető számukra, de a vízigényüket is ebből fedezik, ezért a nálunk fészkelő madárszülők nem is itatják a fiókáikat.

Az evolúciósan maggal etetéshez alkalmazkodott madárfajoknál (ilyen például a közkedvelt kalitkamadár zebrapinty) a szülők a magtáplálékot meghántolják, felaprítják, majd lenyelve előemésztik, és ezt az emésztőenzimekkel, gyomornedvekkel kevert, a vízigényt is kielégítő keveréket felöklendezve adják a fiókáiknak.

A madaraink fiókái számára az etetőkbe kihelyezett napraforgómag nem csupán nem ideális táplálék, hanem komoly veszélyforrást is jelent. Mivel a szülők nem alkalmazkodtak a magetetéshez, így a héjas magokat egyszerűen a csőrükbe tuszkolják, anélkül, hogy azokat megpucolnák. Az emésztetlenül, folyamatosan gyűlő, száraz magvak gyorsan megtöltik a fiókák gyomrát és nyelőcsövét, ami végül tragikus következményekkel jár: a kis madarak több napnyi szenvedés után, éhen és szomjan, funkcionálisan elpusztulnak. A szakemberek sürgetik, hogy figyeljünk erre a problémára, és keressünk más megoldásokat a madarak etetésére.