A világhírű magyar zeneszerzőt tragikus módon tüdőgyulladás vitte el.


Liszt Ferenc, a zongorázás virtuóza és elismert karmester, a világ egyik legnagyobb zeneszerzője 139 évvel ezelőtt, 1886. július 31-én távozott az élők sorából. Zsenialitása már gyermekkorában megmutatkozott: mindössze 6 évesen lenyűgözte közönségét zongorajátékával, sőt, mondhatni, előbb sajátította el a kották olvasását, mint a betűk világát - állítja a Rubicon.

Már tízéves korában színpadra lépett Sopronban, Kismartonban és Pozsonyban, majd 1821-ben Bécsben is bemutatkozott. Egy év múlva családjával az osztrák fővárosba költözött, ahol olyan neves mesterektől tanulhatott, mint Carl Czerny és Antonio Salieri. Később Párizsba került, ahol Chopin, Paganini és Berlioz társaságában barátkozott, és ez a kapcsolat jelentős hatással volt művészi fejlődésére.

Liszt Ferenc élete igazi rockcsillagként zajlott, hiszen végigturnézta Európa szinte minden jelentős városát, és utazásai során nem csupán a zenével, hanem a szenvedéllyel is foglalkozott: több szeretőt is tartott, amiről a korabeli sajtó lelkesen tudósított. Mindezek mellett Liszt nemcsak a zenészi hírnevével, hanem jótékony cselekedeteivel is felhívta magára a figyelmet. Támogatta a lyoni munkásfelkelés áldozatait, és segélykoncerteket szervezett az 1838-as budapesti árvíz károsultjainak, emellett pedig jelentős anyagi hozzájárulással segítette a pesti Nemzeti Zenede megalapítását is. Liszt Ferenc tehát nemcsak a zene világában, hanem a társadalmi ügyekben is maradandót alkotott.

Az utolsó másfél évtizedét Weimar, Róma és Magyarország között ingázva élte le a zeneművész, aki a hetvenedik életévét is túllépte. Azonban a nyolcvanas évek közepére már egyre nehezebben bírta a feszített életmódot. 1886 júliusában, amikor Magyarországról Bayreuthba érkezett, tüdőgyulladás támadta meg, és sajnos július 31-én, az éjszaka sötétjében eltávozott az élők sorából.

Liszt Ferenc életműve a zenetörténet egyik legmeghatározóbb és legszínesebb fejezete, hiszen átirataival együtt körülbelül 1400 művet hagyott hátra. Ezek közül sok olyan bonyolult, hogy csak a legkiválóbb zenészek képesek igazán érvényesíteni őket a színpadon. Halála után különböző országok, így az osztrák, német és szlovák közönség is igyekezett őt saját szülöttjeként ünnepelni. Magyarországon pedig 2011-et Liszt Ferenc-emlékévnek nyilvánították, hogy ezzel is méltó módon tisztelegjenek e kiemelkedő zeneszerző és zongoraművész öröksége előtt.

Lapunk rendszeresen emlékezik meg a valaha élt legnagyobb magyarokról cikkek formájában, ezek közül néhány alább elérhető:

Related posts