Tusványos - A külhoni magyar vezetők kiemelték a nemzetpolitika eredményességét és a jövőbeli együttműködés elengedhetetlenségét.

A külhoni magyar politikai szervezetek vezetői pénteken Tusnádfürdőn találkoztak, ahol kiemelték a magyar kormány nemzetpolitikájának eredményességét és az együttműködés folytatásának fontosságát.

A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretein belül zajló hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc, a nemzetpolitikai államtitkár, hangsúlyozta, hogy a közösségépítés kulcsszerepet játszik a jövőnk alakításában. Kiemelte, hogy ezt a célt nemcsak a nagyobb intézmények, hanem a szórvány- és diaszpóra intézményei, valamint a legkisebb helyi közösségek is igyekeznek megvalósítani.

A Határtalanul program révén eddig 580 ezer diák utazott el a külhoni magyarlakta területekre, míg 6500 külhoni intézmény részesül magyar állami támogatásban. "A közösségek megerősödése a nemzet egészének megerősödését jelenti" - emelte ki a beszélő.

A 2026-os magyar parlamenti választások kapcsán a következőket fogalmazta meg: "Ez az esemény a jövőnkről, a nemzetünk sorsáról fog dönteni. Kérdés, hogy háború és béke, illetve veszély és biztonság közül kell választanunk, továbbá hogy nemzetközi vagy nemzeti kormányt szeretnénk. Minden olyan törekvés, amely gyengíti az egységes nemzetpolitikánkat, elvetendő, míg minden ami azt megerősíti, azt támogatnunk kell" - hangsúlyozta, kérve a külhoni magyar közösségek együttműködését.

A Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár által vezetett diskurzus során a külhoni magyar közösségek képviselői részletesen ismertették a helyzetüket. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora és a román kormány miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a szövetség az elmúlt két évtized legnagyobb támogatását élvezheti az erdélyi magyaroktól, és erőteljesen képviselteti magát a bukaresti parlamentben. Az "erdélyi magyarság presztízse" májusban érte el csúcspontját, amikor sikerült összefogniuk a magyarellenes erőkkel szemben, ami hozzájárult ahhoz, hogy Nicușor Dan Románia elnökévé váljon.

Azt hangoztatta, hogy az erdélyi magyarság "soha nem tapasztalta ennyire erősnek magát", hiszen sikerült képviseltetnie magát a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, ezzel pedig "évtizedes akadályokat döntött le". Kitért a gazdasági nehézségekre is, megjegyezve, hogy Románia már kétszer került a csőd szélére, és azon is múlott, hogy a nemzetközi hitelintézetek ne sorolják le a hitelminősítését.

Beszélt a Fidesz-KDNP közötti stratégiai együttműködésről, amely mára valódi barátsággá formálódott. Az "újonnan" csatlakozni vágyóknak pedig azt a fontos üzenetet küldte, hogy a barátságot kizárólag elkötelezett munkával és tiszteletteljes hozzáállással lehet elnyerni.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke felidézte: az elmúlt fél évben kétszer is majdnem olyan államelnöke lett Romániának, aki a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett, valamint a magyarellenes erők jelenléte háromszoros lett a bukaresti parlamentben. Pozitívumnak nevezte, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne.

Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség vezetője úgy véli, hogy a felvidéki politikai élet fő küldetése a magyar közösség újjáélesztése. Célja, hogy véget vessenek a belső feszültségeknek és ellentéteknek, így elérve, hogy "ne legyen többé magyar magyarnak ellensége".

A Felvidék jövőjéről egy átfogó vízió létezik, amelyet 13 fontos pontban fogalmaztak meg - emelte ki. Ez a dokumentum hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének fontosságát, valamint kiemeli a magyar nyelvű oktatás alkotmányos védelmét. Továbbá, sürgeti a szlovák választási rendszer olyan reformjait, amelyek figyelembe veszik a nemzetiségi pártok érdekeit - tette hozzá.

A jövő kihívásaként emelte ki, hogy a 2027-es parlamenti választások során a felvidéki magyarság képviselete újra helyet kapjon a szlovákiai belpolitikai "A ligájában".

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar-szerb viszony jó, nem szabad hátra dőlni. "Akármilyen jó is a viszony, a szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szüksége, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek" - húzta alá.

Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról és a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktus következtében a korábban oligarchák által dominált rendszer helyét egy újfajta neofeudális struktúra vette át. Ebben a rendszerben a köznép jogai drámaian korlátozottak. Kiemelte, hogy az ország népessége folyamatosan csökken, ipari szektora fokozatosan leépül, míg az állami intézmények egyre inkább elvesztik eredeti funkciójukat és jelentőségüket.

A magyarság elleni támadások nem újkeletű jelenség; az ukrán sajtóban már több mint egy évtizede folyik magyarellenes propaganda - fogalmazott. "E kihívások közepette a kárpátaljai magyarság legfőbb célja a fennmaradás" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy a helytállást jelzi, hogy egyetlen magyar iskola vagy intézmény sem zárta be kapuit. Köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, és kifejezte reményét, hogy sikerül "megőrizni identitásunkat a szülőföldön, mint emberek, keresztények és magyarok".

Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke "nagy győzelemként" értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen. Elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást, sikerült fenntartani a politikai stabilitást és csatlakozni a Schengen-övezethez. A nemzetstratégiai jelentőségű Eszék-Budapest autópálya is "testközelben van" - mondta.

Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének vezetője bejelentette, hogy a szervezet újabb két országgal, Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával gazdagodott, ezzel a tagság száma már 20-ra emelkedett.