Ursula von der Leyen kifejtette elképzeléseit az új világrendről és az európai mestertervről, amely a kontinens jövőjét formálja. Beszédében hangsúlyozta a fenntarthatóság, a digitális átalakulás és a globális együttműködés fontosságát, valamint azt, hogy

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke idén Aachenben vehette át a rangos Károly-díjat az európai egység érdekében végzett munkájáért. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy Európa történelmi értékeire támaszkodva kell szembenéznie a globális kihívásokkal, és egy új, igazságos világrend kialakításában aktív szerepet kell vállalnia. Négy stratégiai célt fogalmazott meg: egy európai békerend létrehozását, az innováció és versenyképesség ösztönzését, a kontinens újraegyesítését, valamint a demokrácia megújítását. Hangsúlyozta, hogy Európa csak független, politikailag, gazdaságilag és stratégiailag erős egységként tudja garantálni a szabadságot és stabilitást. Von der Leyen elkötelezetten dolgozik egy olyan Európa megteremtésén, amely egyszerre őrzi sokszínűségét, múltbeli értékeit és képes vezető szerepet betölteni a globális jövő alakításában.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Aachen városában vette át az idei Károly-díjat, amelyet az európai egység előmozdításáért végzett fáradhatatlan munkájának elismeréseként kapott. Köszönőbeszédében hangsúlyozta, hogy az együttműködés és a szolidaritás elengedhetetlenek a közös jövőnk érdekében. Szavait a remény és a befogadás szellemével fűszerezte, kiemelve, hogy az Európa által képviselt értékek védelme mindannyiunk felelőssége.

Európa az élete, és megtiszteltetés, hogy e történelmi városban szólhatok az egyesült Európáról, amely most újra válaszút előtt áll.

Aachen építészeti öröksége és történelmi helyszínei - mint a Dóm, az egykori zsinagóga és a városháza - három különböző, de egymást gazdagító tanúbizonyságot nyújtanak Európa szellemiségéről. Ezek a helyek a megújulás, az emlékezés és az egység iránti elkötelezettség szimbólumaiként állnak előttünk, bemutatva a kontinens kulturális sokszínűségét és közös értékeit.

Kifejtette, hogy a katedrálisban zajló mise során még inkább megerősödött benne az a hit, miszerint az európai kultúra, a tudás, az igazságosság és a közös értékek iránti elköteleződés már Nagy Károly korában is fontos szerepet játszott.

"A múltból kell építkezni, akárcsak a palotakápolna építésénél, amely bizánci, római és klasszikus művészetet ötvözött a kor akkori modernitásával.

Európa jövője csak akkor bontogathatja szárnyait, ha szilárd alapokra helyezi a múlt értékeit, melyek gazdagítják kulturális örökségünket.

- hangoztatta.

A második példaként a híres aacheni zsinagóga történetét idézte fel, ahol 1925-ben egy fiatal zsidó asszony, Edith Holländer kezdte el közös életét. Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy a zsinagógát alig néhány évvel később, a Kristályéjszaka során, brutálisan felgyújtották, ami a város zsidó közössége számára szinte végzetes következményekkel járt. Edith Holländer családja Hollandiába menekült, ahol ő naplót kezdett írni lánya, Anne Frank életéről. Anne története máig a remény, az emberség és az eszmények iránti elköteleződés szimbóluma. Von der Leyen hangsúlyozta Anne Frank szavait, amelyek szerint még a legnagyobb sötétség közepette is fontos hinni abban, hogy a világ jobbá válhat.

Európa erkölcsi tanulságai megtestesítik azokat a leckéket, amelyeket a történelem fájdalmas eseményei tanítottak nekünk, és sürgetnek minket arra, hogy soha többé ne engedjük meg, hogy a múlt borzalmai megismétlődjenek.

Harmadik helyszínként az aacheni városháza került szóba, ahol 75 évvel ezelőtt Richard Coudenhove-Kalergi volt az első, aki átvette a Károly-díjat. Ő volt az egyik úttörő gondolkodó, aki a közös kulturális és erkölcsi alapokra építkező, egységes Európa vízióját fogalmazta meg. Von der Leyen kifejtette, hogy az unió alapító atyáinak célja a béke, biztonság, jólét és szabadság megteremtése volt, és e vezérlő elvek a mai európai projekt alapját is képezik.

Európa lényegét az egység és a sokszínűség harmonikus együttélése határozza meg, és ez a kettősség alapvetően formálja az európai identitásunkat.

- fogalmazott.

Beszédének további szakaszában Von der Leyen a jövő előtt álló kihívásokról és az Európai Unióra váró feladatokról osztotta meg gondolatait. Kiemelte, hogy az európai történelem egyszerre varázslatos és könyörtelen, és épp ez a kettősség adja meg az európaiság lényegét. Hangsúlyozta, hogy Európának most el kell döntenie, vajon passzívan tűri a globális változásokat, vagy pedig aktívan részt vesz a jövő alakításában.

A világ újra a birodalmi törekvések és háborúk időszakába lépett, és Európa csak akkor maradhat szabad, ha függetlenné válik - politikai, gazdasági és stratégiai értelemben egyaránt

- mondta el.

Von der Leyen szerint ehhez négy stratégiai célkitűzésre van szükség. Az első a 21. századi "Pax Europaea", vagyis egy olyan európai békerend megteremtése, amelyet maguk az európaiak tartanak kézben. Elismerte a NATO és a transzatlanti szövetség szerepét, de úgy látta, hogy Európa eddig túlságosan bízott a béke tartósságában, miközben Oroszország és más autoriter hatalmak újra felfegyverkeznek és kihasználják az európai sebezhetőségeket. Azt mondta, hogy az Unió már ma is példátlan összegeket - akár 800 milliárd eurót - mozgósít a védelemre, és a tagállamok történelmi szintre emelik védelmi kiadásaikat.

Véleménye szerint a következő évtizedben egy új globális rend fog kibontakozni, és Európának aktívan részt kell vállalnia ennek formálásában.

A második fő célkitűzésként az innováció és a versenyképesség fontosságát emelte ki. Kiemelte, hogy Európa rendelkezik mindazon lehetőségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy domináló szerepet töltsön be a jövő világgazdaságában: egységes piactér, szociális piacgazdasági felépítés, kivételes oktatási rendszerek, valamint egy tudásban és kreativitásban gazdag ipari szektor. Hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen fel kell gyorsítania alkalmazkodási folyamatait a globális verseny kihívásaihoz, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia és a technológiai innováció terjedésére.

Egy olyan átfogó koncepcióról beszélt, amely párhuzamosan serkenti az innovációt, óvja a környezetet, valamint támogatja a vállalkozások létrehozását és fejlődését.

Kiemelte, hogy Európa a világ megbízható partnere marad, és a legtöbb globális kereskedelmi kapcsolat - az USA-tól függetlenül is - stabilitást keres, amit az Európai Unió képes megadni.

Harmadik kulcsterületként az európai kontinens újraegyesítését nevezte.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával, Moldovával, a Nyugat-Balkán államaival, valamint - reményeik szerint - Grúziával való bővítés nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem geopolitikai elengedhetetlenség is. A tagság folyamata továbbra is a teljesítményre fog épülni, de a történelem most újra lehetőséget teremtett az egyesülésre, amit Európának kiemelten fontos megragadnia. Figyelmeztetett arra is, hogy az emberek Ukrajnában nap mint nap áldozatokat hoznak a szabadságukért, ezért az Európai Uniónak kötelessége támogatni őket.

Negyedik legfontosabb feladatként a demokrácia frissítésének elengedhetetlenségéről értekezett.

Elismerte, hogy a demokráciák külső és belső támadások alatt állnak, és különösen aggasztónak nevezte az Európában erősödő szélsőséges és illiberális politikai irányzatokat. Úgy vélekedett, hogy ezekre nem panasszal, hanem érvekkel kell válaszolni, meg kell érteni a választói elégedetlenség okait, és hatékonyan kell kezelni az olyan problémákat, mint a migráció, a lakhatás vagy a bürokrácia.

A demokrácia védelme csak akkor lehetséges, ha aktívan működik és valódi, kézzelfogható eredményeket teremt az emberek életében.

- felelte.

Zárásként személyes hangvételben idézte fel, hogyan élte meg gyermekként az európai sokszínűséget a brüsszeli Európai Iskolában, ahol különböző nemzetiségű gyerekekkel tanult együtt, és már akkor megértette, hogy az európai identitás épp a különbözőségben gyökerezik. Kiemelte az Erasmus program szerepét és azt, hogy milliók tapasztalhatták meg más országok kultúráját. Ezt nevezte az európai szellem legnagyobb erőforrásának, és hozzátette:

Az európaiság nem csupán nyelvi, földrajzi vagy politikai dimenziókból áll, hanem mélyebb értelmet nyer az empátiában, a kulturális gazdagságban és a közös jövőnk tudatában.

Beszédét azzal zárta: megtiszteltetés számára a Károly-díj átvétele, és eltökélt, hogy hozzájáruljon a független, egységes Európa megvalósításához.