Van egy ötletünk, ha a munkahelyeden is feszültté válsz a sok negatív hír hallatán.

A médiában felbukkanó hírek tükrében sokszor úgy érezhetjük, hogy a világ egy sötét hely, ahol csupán rossz események zajlanak. Háborúk pusztítanak, a gazdaság bizonytalanságokkal küzd, vírusok terjednek, és több országban is válságok sújtanak. A 'doomscrolling' kifejezés, amely leginkább a Z-generáció nyelvezetéhez tartozik, magyarra nehezen fordítható. Ez a jelenség azt jelenti, amikor a felhasználó túlzottan sok időt tölt az interneten, főként negatív hírek böngészésével a közösségi médiában. Az ilyen tevékenység nemcsak a hangulatunkra van hatással, hanem a világra való rálátásunkat is torzíthatja.

Első pillantásra ártatlannak tűnik, ám valójában súlyos veszélyeket rejt magában, ahogy azt a Harvard Egyetem orvosi iskolájának kutatásai is megmutatják. A publikált tanulmányok alapján a doomscrolling nem csupán egy ártalmatlan szokás, hanem komoly egészségügyi problémákat idézhet elő. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a jelenség fejfájást, izomfeszültséget, nyak- és vállfájdalmat, étvágytalanságot, alvászavarokat, sőt, még a vérnyomás emelkedését is okozhatja.

A jelenség körüli kutatások többsége, ahogy várható volt, a koronavírus-járványhoz kapcsolódik, hiszen ekkor vált igazán elterjedtté, hogy az emberek folyamatosan figyelemmel kísérik a híreket. Az Applied Research in Quality of Life című tudományos folyóiratban megjelent három különböző tanulmány, amelyek összesen körülbelül 1200 felnőttet vontak be, együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy a negatív hírek túlzott fogyasztása kedvezőtlen hatással van a mentális egészségre, és csökkenti az általános életelégedettséget is. Ez azt jelenti, hogy az alanyok rosszabbul ítélik meg saját körülményeiket, ami aggasztó tendenciát mutat a mai világban.

A kutatás szerint azok a munkavállalók, akik munka közben is gyakran olvasnak híreket, általában kevésbé elkötelezettek a feladataik iránt. Figyelmük könnyen elkalandozik, és gyakran tapasztalják a "popcorn-agy" jelenséget is. A Harvard orvosi iskolájának oktatója, Aditi Nerurkar rámutat arra, hogy ez a jelenség a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy az internetes ingerek által túlstimulált agy lassabbá válik, nehezen alkalmazkodik a változásokhoz, és gyengébben teljesít a problémamegoldás terén.

Felmerül a kérdés: ha a negatív hírek olvasása ennyire káros, miért nem szabadulunk meg tőlük? Pamela Rutledge médiapszichológus szerint az emberek természeténél fogva vonzódnak a rossz hírekhez, mivel agyunk így próbál alkalmazkodni a veszélyekhez. Ez az evolúciós örökség ma is aktívan működik, ami magyarázatot ad arra, hogy miért ragadnak magukkal a negatív információk, még akkor is, ha tudjuk, hogy ezek rossz érzéseket keltenek bennünk - írta Rutledge a Psychology Today oldalán megjelent írásában.

A 2021-ben megjelent tanulmány az amerikai Journal of Applied Psychology szaklapban azt vizsgálta, hogy a negatív hírek miként hatnak az emberek szorongására és a munkához való hozzáállására. Az eredmények azt mutatták, hogy a negatív információk fogyasztása szoros összefüggésben áll a szorongás növekedésével: minél több ilyen hírt olvasott valaki, annál magasabb szorongásszinttel kellett szembenéznie, és annál kevésbé érdekelte a munkafeladatok precíz elvégzése. Ugyanakkor voltak olyan résztvevők is, akiknél a negatív hatások sokkal mérsékeltebben jelentkeztek.

Mi lehet tehát a megoldás a doomscrolling által kiváltott szorongásra és pánikra? Az önkontroll mellett, amely segít abban, hogy ne essünk túlzásba a negatív hírek fogyasztásában, a kutatások azt mutatják, hogy azok, akik hivatástudattal végzik a munkájukat és szenvedéllyel viszonyulnak a feladataikhoz, jobban védettek a stressz és a szorongás hatásaival szemben.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy azok, akik a munkahelyi feladataikat a sajátjuknak érzik, képesek hatékonyabban teljesíteni, még akkor is, ha a rossz hírek olvasása szorongást vált ki bennük. A kutatók véleménye szerint ennek hátterében az áll, hogy ezek az emberek számára a munka nem csupán kötelezettség, hanem pszichológiai erőforrást is jelent. A jól végzett munka hozzájárul az önértékelés növeléséhez, az elégedettség fokozásához, és értelmet ad a mindennapokhoz. Különösen fontos ez egy olyan időszakban, amikor a világ tele van aggasztó hírekkel, és sokan keresik a stabilitást és a megerősítést a munkájukban.