Hosszú éveken át a tiszazugi arzénes asszonyok titkos gyilkosságok sorozatát hajtották végre: férjük, anyósuk életét oltották ki kíméletlen hidegvérrel.

A tiszazugi arzénes asszonyok esete a magyar történelem egyik legsúlyosabb bűnügye, máig sok kérdést hagyott megválaszolatlanul.

Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt a Tiszazug vidéki településein egy különös és sötét történet bontakozott ki, ahol nők egy zárkózott csoportja hosszú éveken át titokban arzénnal mérgezte meg családtagjaikat és ismerőseiket. Az áldozatok között ott voltak férjek, apósok, anyósok, sőt, a legdrágább kincsük, a gyermekeik is. Az indítékok sokfélesége meglepő: néhány esetben a bosszú hajtotta őket, míg máskor az áldozatok erőszakos vagy élősködő életvitele szolgált indoklásként a szörnyű cselekedetekhez.

Egy asszony, alig fél nappal azután, hogy a férje szüleivel aláíratott egy szerződést, amely biztosította, hogy azok halála esetén minden vagyon hozzá kerül, hirtelen elhatározta, hogy megmérgezi őket. Az ügylet és a szándék sötét titkokat rejtett, amelyek mélyen furdalták a lelkét.

A gyilkosságok módszere egy helyi bábától, Fazekas Gyulánétól származott, aki észrevette, hogy az akkor még arzénnel gyártott légypapír felhasználható gyilkosságokhoz. A boltban kapható hétköznapi rovarirtót csak be kell áztatni, tejbe, vízbe vagy bele kell főzni a levesbe, főzelékbe, befőttbe. A felismerést először egy súlyos beteg férfin próbálta ki, aki rövid időn belül meghalt. A módszert hamarosan más nők is alkalmazni kezdték, és a csendben zajló gyilkosságsorozat éveken át észrevétlen maradt.