Velenczei Szabolcs: Mi indokolja a szigorítást? - tanulságok az Árpád hídi tragédiából A közelmúltban történt tragédia, amely az Árpád hídon zajlott, rávilágított arra, hogy a közlekedésbiztonság terén sürgető változásokra van szükség. A baleset körülmén
A legmegrázóbb példa erre a 2024. júliusi Árpád hídi tragédia. A 43 éves férfit, aki halálos balesetet okozott, még aznap hajnalban állították elő a rendőrök, mivel zavartan viselkedett, és kábítószert találtak nála. A gyorsteszt igazolta is, hogy drogot fogyasztott, amit ő maga is beismert. Ennek
Ennek ellenére szabadon engedték, mivel a törvényes keretek között nem voltak meg az őrizetbe vétel szükséges feltételei.
Délutánra a férfi eltulajdonított egy taxit, és a forgalom ellenkező irányába hajtott fel az Árpád hídra. Itt frontálisan összeütközött két másik autóval. A tragikus baleset következtében ő, valamint két ártatlan áldozat is életét vesztette.
Három család élete vált romba, mindez pedig egy olyan eseménysorozat következménye, amely elkerülhető lett volna. Ha a hatóságoknak lett volna lehetőségük a gyanúsított őrizetbe vételére, amíg a helyzet részletes kivizsgálása folyamatban volt, talán másképp alakultak volna a dolgok.
Ez az eset nem csupán egy banális rendőri tévedés, hanem a jogalkotás hiányosságainak következménye. A rendőrség saját szavaival élve, nem állt módjában másképp cselekedni, mivel a jelenlegi jogi keretek nem nyújtanak elegendő rugalmasságot még olyan helyzetekben sem, amikor a veszély egyértelműen fennáll.
A kábítószerek hatása alatt lévő, kiszámíthatatlan viselkedésű egyének komoly kockázatot jelenthetnek a közösség számára, és ezt a fenyegetést nem szabad figyelmen kívül hagyni csupán formai megfontolások alapján.
Ezért rendkívül aggasztó, hogy újabb, kábítószerekkel kapcsolatos súlyos ügyekben ismét szabadlábra helyezhetik a gyanúsítottakat. Noha az ártatlanság vélelme a jogállamiság alapvető elve, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közbiztonság elsődleges fontosságú kérdés.
Jelenleg az előzetes letartóztatás szigorú formai kritériumokhoz van kötve. Ilyen például a szökés, a bűnismétlés vagy a bizonyítékok eltüntetésének kockázata. A jogalkotónak érdemes lenne megfontolnia, hogy ezek mellett a "közvetlen társadalmi veszélyesség" mint új, önálló indok szintén bekerüljön a szabályozásba. Ezt a megközelítést alkalmazni lehetne...
A kábítószerek és pszichoaktív szerek hatása alatt álló, valamint zavartan viselkedő egyének esetében a helyzet rendkívül összetett és sokszínű. Az ilyen állapotok gyakran eltérő viselkedési mintákhoz, érzelmi reakciókhoz és gondolkodási zavarokhoz vezetnek. Az érintettek gyakran elveszítik a valósággal való kapcsolatukat, ami miatt kiszolgáltatottá válnak, és nehezen tudják kezelni a környezetük ingereit. A kábítószerek hatására megváltozik a hangulatuk, a gondolkodásmódjuk és a döntéshozatali képességük. Ezért fontos, hogy a körülöttük lévők tiszteletteljesen és empátiával közelítsenek hozzájuk, hiszen a zűrzavaros viselkedés gyakran a belső küzdelmek és a fájdalmak kifejeződése. A megfelelő támogatás és a megértés kulcsfontosságú lehet a gyógyulás felé vezető úton.
Újabb kezdeményezés merült fel: javasolt, hogy ideiglenesen őrizetbe lehessen venni azokat a személyeket, akikről feltételezik, hogy kábítószer hatása alatt állnak. Az elképzelés szerint bevezetésre kerülne egy 48-72 órás "közérdekű megfigyelési őrizet", amely alatt lehetőség nyílna a szükséges toxikológiai és pszichológiai vizsgálatok elvégzésére. Ezen időszak alatt a hatóságok alaposan felmérhetnék az egyén állapotát és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tehetnének a közbiztonság védelme érdekében.
hatóságoknak több idő jut a megalapozott döntésre a további intézkedésekről.
A jogalkotó fontolóra vehetné egy új fogalom bevezetését: a "kiemelten veszélyes ideiglenes állapotban lévő személy" kifejezést. Ez a megfogalmazás lehetőséget teremtene arra, hogy ne csupán elkövetett bűncselekmények, hanem folyamatosan veszélyeztető magatartások alapján is korlátozhassák az érintett mozgásszabadságát. Ezzel a lépéssel a jogi keretek szélesebbé válnának, lehetővé téve a társadalom védelmét olyan esetekben is, amikor a fenyegetés nem közvetlenül egy bűncselekményből fakad, hanem egy személy folyamatosan kockázatos viselkedéséből ered.
(kötelező megfigyelés, felügyelet vagy elektronikus nyomkövető)
Ezek a javaslatok nem az ártatlanság védelmét sértik, hanem a társadalom biztonságát szolgálják, olyan esetben, amikor a gyanúsított állapota vagy viselkedése közvetlen veszélyt jelenthet.
A csepeli droglabor és az Árpád hídi tragédia két különálló ügy, de ugyanarra a rendszerszintű problémára mutatnak rá. Olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely nemcsak a gyanúsítottak jogait védi, hanem a társadalom egészének biztonságát is garantálja. Ha ez nem történik meg, újabb
tragédiák válhatnak elkerülhetetlenné. Ha nem cselekszünk időben, az emberi életekbe is kerülhet.
