Legyél óvatos a karácsonyi bejegyzéseiddel: ne feledd, hogy a Jézuska mellett a NAV is bekukkanthat! - Pénzcentrum
A legtöbb házban már szépen felhalmozódtak az ajándékok a karácsonyfák alatt, és a következő órákban, napokban már sokan izgatottan bontogatják majd az első meglepetéseket. A karácsonyi időszak varázsában a közösségi média platformokon is felbukkannak majd a különféle posztok: jegygyűrűk, modern kütyük, masszázsfotelek, biciklik, álló porszívók, vagy akár az új, limitált kiadású LEGO-szettek képei. Azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a 150 ezer forintot meghaladó értékű ajándékok esetében mikor kötelező, és mikor nem szükséges illetéket fizetni. A NAV figyelme pedig mindent átsző, főként az online térben: érdemes inkább önként rendezni az illetéket, ha szükséges, mint várni arra, hogy az adóhatóság rátaláljon.
Az utóbbi évek során számos termék ára drámai módon megemelkedett, számos hullámban érkezve. Ennek ellenére a nagyértékű ajándékok esetében az értékhatár továbbra is 150 ezer forintnál stagnál. Ez azt jelenti, hogy egyre több magyar ember találkozhat azzal a helyzettel, hogy egy drágább ajándék, legyen szó akár a mi ajándékozásunkról, akár arról, hogy minket ajándékoznak meg, illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után. Az ajándékozási illeték mértéke nem elhanyagolható, hiszen 18 százalék, kivételt képeznek azonban a lakhatási célú ingatlanok, melyek esetében csupán 9 százalékos illetéket kell fizetni.
A karácsonyi ajándékok között számos klasszikus darabot találhatunk, amelyek mögött már felmerülhet az illetékfizetés kérdése. Amennyiben ezeket az ajándékokat megosztjuk az interneten, a NAV könnyedén rábukkanhat, és értesítést küldhet az illeték megfizetéséről. Különösen gyakori ilyen ajándék a jegygyűrű, amelynek átadása karácsonykor különösen elterjedt szokás. Mivel az ajándékozó és az ajándékozott között még nincs rokonági kapcsolat, és a gyűrűk gyakran jelentős értéket képviselnek, ezért az illeték megfizetése kötelezővé válik. Ezzel azonban sokan nincsenek tisztában, és meglepetésként érheti őket a dolog.
Nemcsak a jegygyűrű, vagy más ékszerek, hanem már az okostelefonok, tévék, laptopok, bútorok, háztartási eszközök, járművek, stb. is gyakori ajándéknak számítanak, értékben gyakran meghaladják a 150 ezer forintot. Az illetékekről szóló törvény pedig kimondja: Az ajándékozási illeték tárgya lehet ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, (vagy vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás). A törvény szerint az ajándékozás "csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja."
Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, és fizetőeszköz, értékpapír is, melyeknek az ajándékozása 150 ezer forint értékhatár felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást! Tehát mindegy, hogy egy Herendi porcelán étkészletről, egy elektromos bicikliről vagy egyszerűen egy vaskos lexikonba rejtett pénzes borítékról van-e szó. Mindenképpen el kell számolnunk a NAV felé, ha nem áll fent az illetékmentesség esete.
A törvény különböző mentességi köröket határoz meg az ajándékozási illeték alól, amelyeken belül a családon belüli ajándékozás a leggyakoribb eset. Az illetékfizetési kötelezettség alól mentesül az ajándékozó, ha az ajándékozott közeli rokona – legyen szó nagyszülőről, szülőről, gyermekről vagy unokáról (még örökbefogadott rokonság esetén is) –, vagy házastársa, illetve bejegyzett élettársa. Fontos megjegyezni, hogy az ajándékot fogadó félnek ezeken a területeken bejelentési kötelezettsége sincs. Ezen kívül 2020 júniusától a testvérek közötti ajándékozás is illetékmentes lett, így a családi támogatás még szabadabban megvalósulhat.
Gyakran elfelejtjük viszont, hogy a (nem bejegyzett) élettárstól, vőlegénytől, menyasszonytól, nagybácsiktól, nagynéniktől, távolabbi rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes kategóriába. Természetesen, ha olyan családtagokról van szó, akivel közös egyenes ági rokonon osztozunk, akkor továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Ha nem vagyunk házastársak, de van közös nagykorú gyermekünk, szintén könnyen áthidalhatjuk ilyen módon az egyenes ági kitételt. Viszont például leendő házasoknál nincs kibúvó.
A NAV, amennyiben észleli, hogy elmaradtunk az illeték befizetésével, figyelmeztetést küld számunkra. Érdemes a figyelmeztetésben megadott határidőt szem előtt tartani, és időben rendezni az illetéket, hiszen a határidő lejárta után akár mulasztási bírságot is kiszabhatnak. Az adóhatóság célja azonban elsődlegesen nem a büntetés, hanem az elmaradt illetékek beszedése, hogy ezzel biztosítsa a közszolgáltatások finanszírozását.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete e témában korábban megosztotta velünk a következő információkat:
A magánszemélyek adózási kötelezettségeivel kapcsolatosan fontos tudni, hogy a 2016. január 1-től érvényes törvényi rendelkezések értelmében, ha valaki elmulasztja az illetékfizetés bejelentését, az adóhatóság nem szabhat ki automatikusan mulasztási bírságot. Ehelyett először határidőt tűznek ki, amelyen belül a mulasztás pótlása esetén a bírság kiszabásának nincs helye. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a leggyakoribb adminisztratív hibák és tájékozatlanságok ne eredményezzenek felesleges büntetéseket. Ezt a szabályt 2018-tól már minden adózóra, így a cégekre is kiterjesztették, de kivételek vonatkoznak az adóköteles tevékenység megkezdésére, a munkavállalók bejelentésére, az online számla-adatszolgáltatásra, a gépjármű-illeték bejelentésére és az EKAER-re.
Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 91. §-a értelmében a "vagyonszerzési illeték alá eső jogügyletet, amely nem igényel ingatlan-nyilvántartási eljárást, a szerződő felek - a 76. §-ban meghatározott kivétel esetén - kötelesek közvetlenül bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentést a vagyonszerzési kötelezettség keletkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani, amelyhez szükséges a vagyonszerzést igazoló irat eredeti példányának és másolatának, vagy ha elektronikus ügyintézés keretében történik a bejelentés (amennyiben a vagyonszerzést igazoló irat nem elektronikus formátumú), akkor az irat hiteles elektronikus másolatának a csatolása."
Ha valaki nem közvetlen rokon, például testvér, és karácsonykor 150 ezer forintnál nagyobb értékű ajándékot ad, azt bizony be kell jelenteni az adóhatóság felé az előírt módon. Az ajándékozónak így kötelező megfizetnie az illetéket is. Ha pedig valaki ezt a bejelentést elmulasztja, és a NAV figyelmeztetést küld a bejelentési kötelezettségre, akkor a legjobb, ha minél előbb pótolja a mulasztást, hogy elkerülje a bírság kiszabását.
A jogszabályok értelmében az ajándékozási illeték mindig a megajándékozott személyt terheli, tehát az a fél köteles megfizetni, akit ajándékkal ruháznak fel. Az ajándékozási szerződés megkötése lényegében hasonló módon zajlik, mint egy adásvételi szerződés esetén: rögzítjük benne az elajándékozásra szánt vagyontárgy részleteit és annak becsült értékét, valamint az ajándékozás feltételeit is – például, hogy milyen körülmények között érvényesítheti a megajándékozó az ajándék visszakövetelésére vonatkozó jogát. A folyamat végén az ügyvéd által készített, közjegyző által hitelesített ajándékozási szerződést a felek aláírják, ezzel hivatalossá téve az ajándékozást. Ekkor a vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a megajándékozottra, és bizonyos esetekben ekkor keletkezik az ajándékozási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség is.
Az ajándékozási kötelezettségeinket az adóhatóság felé elegendő bejelenteni, és ezt követően levélben értesítést kapunk arról, hogy pontosan mennyi adót kell befizetnünk. Így előre nem szükséges bonyolultan számolgatni. Általánosan elmondható, hogy lakóingatlanok esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%, míg nem lakóingatlanok esetén 18%. A gépjárművek, beleértve az autókat és egyéb járműveket, szintén 18%-os illetéket vonnak maguk után. Továbbá, minden más ingóságra is 18%-os illeték vonatkozik, ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot.
Tehát az ajándékozási illeték mértéke elég magas, így érdemes meggondolni, hogy ajándékozzunk-e például az anyósnak 200 ezer forintos hűtőszekrényt, a menyünknek állóporszívót, vagy a vőlegényünknek gamer széket, vagy az unokaöcsénknek robogót, ha az ajándékozottnak gondot jelenthet az illetéket megfizetni. Egy váratlan levél a NAV-tól pedig ugyancsak nem túl jó ajándék, így ha mégis nagyértékben ajándékoznánk, hívjuk fel az ajándékozott figyelmét, hogy fizesse be az illetéket, ha ez magától nem jutna eszébe.
