Von der Leyen véleménye szerint az MI-verseny egyáltalán nem tekinthető lezártnak.

Az Európai Unió újabb 50 milliárd eurót szán a mesterséges intelligencia területén végzett innovációkra, célja pedig egy olyan európai MI-márka kialakítása, amely nem csupán a kontinens határain belül, hanem azon túl is vonzó alternatívát nyújt.
Túl gyakran hallani, hogy Európa mennyire lemaradt az Egyesült Államok és Kína által diktált MI-versenyben, és ugyanazt kellene másolnia, amit ők csinálnak, futva a többiek erősségei után - mondta az Európai Bizottság elnöke a hétfőn és kedden Párizsban rendezett Artificial Intelligence Action Summit csúcstalálkozón. Ursula von der Leyen szerint azonban nincs szó végzetes lemaradásról, mert a technológia határai folyamatosan bővülnek, és a globális vezető szerep még mindig megragadható. Ehhez pedig mások utánzása helyett a saját erősségeibe kellene befektetnie az EU-nak, építve meglévő tudományos-technológiai tudására.
Miközben az eseményen ugyancsak felszólaló amerikai alelnök arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciával fémjelzett új ipari forradalmat veszélyezteti a túlszabályozás, ami elriasztja az újítókat a kockázatvállalástól, Von der Leyen európai útról beszélt, melynek alapja a jövőkép meghatározása, hogy hova szeretnénk eljutni a mesterséges intelligenciával. Biztosítani kell, hogy az MI együttműködésre alapuljon és mindenki részesüljön az előnyeiből; bár ígéretet tett az uniós bürokrácia visszaszorítására és a befektetések növelésére is, egy "európai MI-márkával" különböztetné meg másoktól az európai uniós törekvéseket.
Az utóbbiak három alapvető pillérre épülnének: az iparág-specifikus, magas komplexitású alkalmazásokra; az innovációt támogató, együttműködő megközelítésekre; valamint a nyílt forráskódú elvek hangsúlyozására. A versenyelőny ezekben a szegmensekben is a mesterséges intelligencia innovációjának „túltöltéséből” származik. Az Európai Bizottság elnöke említést tett a szuperszámítógépek uniós hálózata köré szerveződő, úgynevezett MI-gyárakról. Ezek a gyárak elérhetővé válnak a kezdő vállalkozások, ipari szereplők és kutatók számára is, és a világ egyik legnagyobb, közérdekű mesterséges intelligencia infrastrukturális beruházásaként 10 milliárd eurót fektetnek be ebbe a kezdeményezésbe.
Még 50 milliárd az európai MI-be
Az EU stratégiájának középpontjában álló számítási infrastruktúra jelentősége miatt Ursula von der Leyen bejelentett egy még ambiciózusabb kezdeményezést. Az újonnan indult EU AI Champions program keretében már 150 milliárd euró értékben vállaltak elköteleződést a befektetők, szolgáltatók és ipari szereplők. Ezen felül a Bizottság az InvestAI programon keresztül további 50 milliárd eurót kíván hozzáadni, így a források összértéke elérheti a 200 milliárd eurót. Ez a kezdeményezés a világ legnagyobb köz- és magánszektorbeli együttműködése lenne a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésére, amely különösen az ipari és a kritikus jelentőségű alkalmazásokra összpontosít.
Von der Leyen erről szólva megismételte Európa elkötelezettségét a mesterséges intelligencia biztonságossá és megbízhatóvá tételében, melynek sarokköve az európai MI-törvény lenne, felváltva a tagországok nemzeti szabályozásait. Ez a 27 különböző szabályrendszer helyett közös biztonsági keretet jelent majd a 450 millió uniós polgár számára. A szabályozás bonyolultságára vonatkozó aggodalmakról elmondta: az EB tisztában van vele, hogy könnyítésekre van szükség, amit meg is fognak tenni. Az európai elképzelések ettől függetlenül egy tágabb, humanitárius perspektívát képviselnek, ami Európán túl is vonzó lehet, beleértve "globális déli partnereinket" is.