A Google a világűrbe kívánja helyezni adatközpontjait.
A Google ambiciózus tervekkel rukkolt elő, amelyek szerint a mesterséges intelligenciát az űrbe helyeznék át. Az űrbeli adatközpontok működtetése a következő néhány évben akár versenyképes alternatívává is válhat a földi infrastruktúrával szemben.
A Google ambiciózus tervekkel készül: az MI-adatközpontokat az űr mélyére kívánja telepíteni, és már 2027 elején szeretné elindítani az első kísérleti egységeit.
A cég szakértői és technikai csapata úgy véli, hogy körülbelül 80 napelemmel működő műhold alkotta sűrű konstelláció helyezhető el körülbelül 640 kilométeres magasságban a Föld felszíne felett.
Valamennyi elemet az MI-folyamatokhoz szükséges nagy teljesítményű processzorokkal szerelik majd fel.
Kedden a Google bemutatta legújabb kutatását, amely az űrindítási költségek drámai csökkenését vizsgálja. A dokumentum alapján a jövőben, a 2030-as évek közepére, az űrbeli adatközpontok üzemeltetési költségei akár versenyre kelhetnek a földi létesítmények költségeivel.
Az űrbéli adatközpontok forradalmasíthatják a digitális infrastruktúrát, hiszen radikálisan mérsékelnék a földi rendszerek környezeti terhelését, különösen a hűtési igények miatt, amelyek jelenleg komoly hatással vannak bolygónk ökoszisztémájára – írja a The Guardian.
Az adatközpontokat innovatív napelemek táplálnák energiával, melyek akár nyolcszorosan is hatékonyabbak lehetnek, mint a Földön található hagyományos változataik.
Egy rakétaindítás nem csupán izgalmas technológiai esemény, hanem több száz tonna szén-dioxid kibocsátásával is jár, ami jelentős környezetvédelmi aggodalmakat ébreszt.
Csillagászok is kifejezhetik aggodalmaikat. Az alacsony pályán keringő műholdak folyamatosan gyarapodó száma miatt már most olyan látványt nyújt, mint "bogarak a szélvédőn".
A Project Suncatcher elnevezésű projekt keretében az adatközpontok optikai összeköttetéseken keresztül juttatnák el eredményeiket a Földre. Az adatok átviteléhez fény- vagy lézersugarak alkalmazására kerülne sor, így innovatív módon valósulna meg az információk továbbítása.
A technológiai óriásvállalatok globálisan óriási összegeket invesztálnak a mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődésébe. Egy brit forrás szerint a közeljövőben több ezer milliárd dollárt szánnak a földi adatközpontok kiépítésére világszerte.
Ez azonban egyre nagyobb aggodalmat kelt a szén-dioxid-kibocsátás miatt, ha nem sikerül tiszta energiával működtetni a létesítményeket.
A Google bejelentése szerint a jövőben az űr válhat az MI-alapú számítógépek optimalizálásának ideális helyszínévé.
Ebből a helyzetből kiindulva a Google elindította új kutatási kezdeményezését, melyet Project Suncatchernek nevezett el. Ez a "napfogó" projekt olyan konstellációkat álmodik meg, amelyek kompakt napelemmel működő műholdakból állnak.
A Google TPU-k integrálásával és optikai adatkapcsolatok alkalmazásával alakítja ki rendszerét. "Ez a módszer óriási skálázhatósági lehetőségeket kínál, miközben alig terheli meg a földi erőforrásokat" - található a dokumentumban.
A TPU-k, vagyis Tensor Processing Unit-ok, olyan speciálisan tervezett processzorok, amelyek a mesterséges intelligencia modellek hatékony tanítására és végrehajtására lettek optimalizálva. Emellett az optikai adatátvitel innovatív módon, a fény felhasználásával valósít meg vezeték nélküli kommunikációt, lehetővé téve a gyors és megbízható információcserét.
Elon Musk, a Starlink műholdas internetszolgáltatás és a SpaceX űrprogram motorja, nemrég bejelentette, hogy vállalatai elindítják az űrbéli adatközpontok kiépítését. Ez a lépés új dimenziót nyithat az űrtechnológia fejlődésében.
Hamarosan az Nvidia mesterséges intelligencia chipei is debütálnak a Starcloud startup partnerségével.
"Az űr végtelen lehetőségeket kínál a megújuló energiaforrások szempontjából, és ezek szinte korlátlan mennyiségben elérhetők" – nyilatkozta Philip Johnston, a Starcloud egyik alapítója. Hozzátette, hogy a környezetre gyakorolt hatások jellemzően csak a rakéták indításakor tapasztalhatók.
Johnston hozzátette, hogy a teljes élettartam során akár tízszeres szén-dioxid-megtakarítás is elérhető egy hagyományos földi adatközponthoz viszonyítva.
A Google két prototípus műholdat tervez indítani 2027 elején. A cég szerint a mostani eredmények "az első mérföldkövet" jelentik a méretezhető, űralapú MI felé vezető úton.
A vállalat megfogalmazása rendkívül körültekintő: "A projekt során még számos komoly mérnöki kihívás áll előttünk." Ilyen kihívások közé tartozik a hőmérséklet hatékony szabályozása, a nagy sávszélességű földi kommunikáció biztosítása, valamint az űrben működő rendszerek megbízhatóságának garantálása.
