Tizedik alkalommal is kénytelenek vagyunk lemaradni a világbajnokságról.
A magyar labdarúgó-válogatott drámai hajrában búcsúzott el a világbajnoki pótselejtező álmától. A Puskás Arénában, ahol a szurkolók feszülten követték az eseményeket, kétszer is előnybe kerültünk Írországgal szemben, ám a vendégek az utolsó pillanatokban, a hosszabbítás végén csúcsosították ki a mérkőzést, ezzel elhódítva a győzelmet.
Vasárnap délután került sor Budapesten a 2026-os világbajnokság selejtezősorozatának utolsó fordulójára. A magyar csapat a csoport második helyéről várta a találkozót és több forgatókönyv is életben tartotta a továbbjutás esélyét: egy győzelem vagy döntetlen pótselejtezőt ért volna, bizonyos eredmények kedvező alakulása esetén pedig akár a csoportelsőség sem volt teljesen kizárva.
A portugál-örmény mérkőzés azonban már félidőben eldöntötte, hogy az egyenes ági kvalifikáció csak matematikai esély marad.
Marco Rossi együttese remekül kezdett, az első percekben érkező szögletek egyikéből Lukács Dániel fejesével megszerezték a vezetést, azonban egy tizenegyes után Parrott egyenlített. A félidő hajrájában Varga Barnabás látványos, távoli lövéssel ismét előnyhöz juttatta a magyar együttest, így biztató állásnál vonultak pihenőre a csapatok, 2-1 volt az állás.
A fordulást követően mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, azonban a mérkőzés alakulása inkább a magyarok javára billent.
A vendégek egy les miatti érvénytelenített góllal jelezték, hogy még mindig harcolnak a pontokért, de idővel egyre fokozódó nyomást gyakoroltak a magyar védelemre. A kihagyott helyzetek végül bosszút álltak: Parrott a 80. percben egyenlített, majd a hosszabbításban, a harmadik góljával véglegesen eldöntötte a mérkőzés sorsát.
A 3-2-es ír győzelem azt jelenti, hogy Magyarország ismét lemarad a világbajnokságról, és a válogatott 28 év elteltével sem léphet pályára a pótselejtezők izgalmas világában.
Árvai Károly művészete egyedülálló és lenyűgöző, amely gazdagon tükrözi a kreativitás és az érzelem szövevényes világát. Munkáiban a részletek iránti elkötelezettség és az eredeti gondolatok keverednek, ezáltal minden egyes alkotás egy új perspektívát és tapasztalatot kínál. Károly képes arra, hogy a nézőt egy olyan utazásra hívja, ahol a színek, formák és textúrák harmonikus összhangban mesélnek el történeteket. Az ő művészete nem csupán szemkápráztató, hanem mélyen gondolatébresztő is.
